Tájékoztató az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban

Márkus Pál képviselőtársunk által kezdeményezett és az általa adatkezelt aláírásgyűjtő ív „Tájékoztató a Don Bosco nővérek Nevelési-Oktatási Intézményfenntartói igénybejelentésről” című mellékletében az alábbi valótlanságok vannak:

ROSSZ A JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS.

A helyes hivatkozás (amit a képviselők a zárt ülés anyagában megkaptak): 2022. évi LXXVIII. tv. 3.§ és 4. §-a, ami az eredeti 1997. évi CXXIV. tv 11/A. §. (1) bekezdése és 13. § (3) bekezdése.

3. § Az Eftv. IV. Fejezete a következő 11/A. §-sal egészül ki:

(1) Ha az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó köznevelési vagy szakképző intézmény fenntartói joga bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére kerül átadásra, az egyházi fenntartó legkésőbb a feladatátvétel éve június 30-ig benyújtott erre vonatkozó igénye alapján a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési vagy szakképző intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló, állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló ingó és ingatlan vagyont haladéktalanul, de legkésőbb a feladatátvétel évében a nevelési, illetve tanév kezdetéig ingyenesen a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye mint fenntartó tulajdonába kell adni azzal, hogy az ingatlan és ingó vagyon, vagy az azok helyébe lépő vagyonelemek tulajdonjoga ingyenesen visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha

a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,

b) a köznevelési vagy szakképző intézmény megszűnik,

c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv, települési önkormányzat, vagy nem bevett egyházi fenntartó részére kerül átadásra, vagy

d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn, illetve az eredeti tulajdonosra történő visszaszállás esetében az erre okot adó, (1) bekezdésben meghatározott körülmény vonatkozásában az eredeti tulajdonos tudomásszerzését követő 60 napon belül a szerződés – ingatlan esetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas okiratban – nem jön létre, a fél a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerződéskötési kötelezettségre vonatkozó szabályai alapján kérheti a bíróságtól a szerződés létrehozását. A perindítástól kezdődően az ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, amelynek ingatlan-nyilvántartási bejegyzését a bíróság elrendeli.

4. § Az Eftv. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(3) Az egyházakat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépésekor a Módtv2.-vel megállapított 11/A. § (1) bekezdése szerinti egyházi fenntartó birtokában álló vagyonelemekre a szerződést – az egyházi fenntartó erre vonatkozó igénye alapján – haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve tanév kezdetéig kell megkötni. Az erre vonatkozó igényt legkésőbb 2023. február 28-ig be kell jelenteni. A 11/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat ebben az esetben is alkalmazni kell.

A KÉPVISELŐ- TESTÜLET MÉG NEM HOZOTT DÖNTÉST AZ ISKOLÁVAL KAPCSOLATBAN.

A nővérek bejelentése után az önkormányzat jogászával és jegyző asszonnyal elkezdtük keresni milyen lehetőségünk van megvédeni a település vagyonát. Mindezekről zárt ülésen tájékoztattuk a képviselőket és próbáltuk a lehetőségeket felvázolni, de semmilyen döntés nem született.

Ezt követően újabb testületi egyeztetésünk volt, ahol már az önkormányzat jogásza is segített a tisztánlátásban. Itt az a közmegegyezés született, hogy megkérjük a nővéreket, hogy vonják vissza az igényüket. Ha ezt nem vállalják, akkor a megállapodásban próbáljuk a település érdekeit védeni úgy, hogy mégis legyen valamilyen beleszólásunk az iskolával kapcsolatos dolgokba, amit a jogszabály egyébként nem ír elő.

A következő megbeszélésen a nővérek jelen voltak és jelezték, hogy nem tervezik visszavonni a kérelmüket, mert így számítanak további forrásokra az iskola fejlesztésére. Az elmúlt években is sok beruházást végeztek és gondos gazdái igyekeznek lenni az épületeknek. Így abban maradtunk, hogy előkészítjük a megállapodást, mely pontjairól a megbeszélésen szó esett, és megnézzük, hogy lehet leválasztani az iskola telkének alsó részét.

Így a képviselők minden információt megkaptak az üggyel kapcsolatban, és kérdezhettek a jogászunktól és a jegyző asszonytól, ha további igényük volt és van.

Jelenleg itt tart az ügy.

Az aláírásokról annyi szerepel az adatkezelési tájékoztatóban, hogy nem adják át senkinek az aláírásokat, csak „artikulálni” (megjeleníteni) tudják a lakossági véleményeket. Vagyis az aláírók számát bejelentik, de az aláírások valódiságát, a településhez-iskolához való kötődését senki sem ellenőrzi.