Július 2.

1879. július 2-án született Móricz Zsigmond regény- és novellaíró, gyermekvers költő.

Gyermekkorát falun éli, tanulmányait is itt kezdi, majd színvonalas református kollégiumokban – Debrecen, Sárospatak – folytatja, Pesten pedig bőlcsészhallgató. Dolgozott óraadó tanárként, tisztviselőként, újságszerkesztőként. Foglalkozott népdal, népi játékok, népi mesék gyűjtésével is. Nevéhez fűződik a Kállai kettős táncballada szövegének feljegyzése. 

Írásai korhűen tárják elénk a magyar vidék életét, megannyi emberi alakját, szegény és gazdag parasztot, értelmiséget, dzsentrit. 

 Egyik novellája a sok közül az emlékezetes Hét krajcár című, melynek olvasása életkortól függően vált ki érzelmeket. A drámai helyzetet  – a krajcárok felkutatása a fiókokban – az édesanya tréfával, játékosan oldja, melyben kisfia felhőtlenül vesz részt.

Sok művéből készült színmű, film, filmsorozat.

Regényeit, novelláit érdemes (újra) olvasni.

/KZS/

Június 25.

1887. június 25-én született Karinthy Frigyes újságíró, író, költő, kritikus.

Hatalmas mennyiségű irodalmi mű amit átadott nekünk. Látásmódja sokirányú, groteszk. “Humorral küzdött az emberi ostobaság ellen” (múlt-kor történelmi magazin).

Közismert művei – többek között – az Így írtok ti, Tanár úr, kérem, Nem mondhatom el senkinek /vers/, Utazás a koponyám körül. 

Június 2.

1921. június 2-án született Karinthy Ferenc nyelvész, író, dramaturg, fordító, sportoló – vizilabda

Ő is termékeny író mint Édesapja. Számtalan könyve gondolatébresztő, vagy éppen humorával teszi vidámmá napjainkat.

Saját életét feldolgozó dokumentumfilm a Földünk és vidéke /1978/ 

Az író gondolata a filmről : “Ez a pesti humor azt hiszem szükségszerűen alakult ki, ki kellett alakulnia, (..)más városok más országok a történelem kihívásaira máshogy válaszoltak, ki-ki a maga módján, flottákat hoztak létre, nagy hadseregeket, a kínaiak megépítették azt a hosszú falat a barbár betörések ellen, hadvezéreket neveltek ki, nagy politikusokat. Mi mindezek helyett a humorunkat, ellenanyagnak szérumnak, hogy élni tudjunk, túlélni tudjunk. Hogy túl tudjuk élni azokat a viharokat, amelyekkel nem maradt adós a történelem.”  

/KZS/

Május 14.

1897. május 14-én Hugonnai Vilma orvosdoktorrá avatása – Budapesten  

Az 1847-ben született első magyar orvosnő, Zürichben szerzett orvosi diplomát 1879-ben. Magyarországon nők ebben az időben még nem folytathattak egyetemi tanulmányokat, a Zürichi Egyetem orvostudományi karára viszont már nők is beíratkozhattak. Tanulmányait férje és apja beleegyezésével kezdhette meg, anyagi támogatás nélkül. Diplomáját Magyarországon nem fogadták el, orvosként nem praktizálhatott. Szülésznői vizsga letétele után “csak” szülésznőként tevékenykedhetett.  Előadásokat tartott betegápolásról, gyermekgondozásról, a napi higiénia fontosságáról. A magyar törvények 50 éves korában tették lehetővé a 18 évvel korábban kézhez kapott svájci orvosi diplomájának elfogadását.

/KZS/

Április 11.

1905. április 11-én született József Attila költő.

A Magyar Költészet Napja – József Attila születésnapjára emlékezve ünnepeljük 1964. óta. 

József Attila /1905-1937/ versei tükrözik rövid élete nehéz körülményeit. A  költő számára az élete során adódott feldolgozatlan események hozzájárultak a korai, tragikus halálához. 

Idézet József Attila: Kopogtatás nélkül c. gyönyörű verséből

“Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,

de gondold jól meg,

bántana, ha azután sokáig elkerülnél.”

/KZs/

Április 5.

1912. április 5-én született Örkény István író. 

Gazdag írói munkásság jellemzi eseménydús életútján. Izgalmas, lebilincselő, és nem utolsó sorban elgondolkodtató  novellái groteszk módon ábrázolják világszemléletét,  a korára jellemző álarc mögé rejtett látásmódot. Több műve színpadra ill. filmen  is feldolgozásra került. 

Számtalan műve közül a legismertebb : Macskajáték, Tóték, Nehéz napok, Egyperces novellák.

/KZs/

Március 2.

1817. március 2-án, született Arany János (-1882.)

A 205 éve született költő, tanár, lapszerkesztő költeményeit – legalábbis annak egy részét – minden magyar ember ismeri. Azt viszont kevesen tudják, hogy a walesi Montgomery tanácsa döntése értelmében  születésének 200. évfordulójára  Arany Jánost posztumusz Freeman of Montgomery (Montgomery Szabad Polgára) címet adományozta. A walesi bárdok c. verse Ó-angol ballada címmel 1863-ban Arany János saját tulajdonú hírlapjában, a Koszorú c. folyóiratban jelent meg először.

Arany János nevéhez füződik a “nagy vállalkozás”, amely Shakespeare-művek fordítását tűzte célul. A  magyar költők legnagyobbjai fordították magyar nyelvre az angol drámairodalom legnagyobb író-alkotó William Shakespeare műveit.

Márai Sándor írja : “Milyen különös életet él egy vers, lassan árad el korszakok felett, időtlenül él, az emberek már nem is tudják, honnan ismerik.”

Arany János költeményeiben szerteágazó témából válogathatunk. Érdemes újra olvasni azokat amelyeket ismerünk, és felfedezni a számunkra eddig még ismeretlen költeményeit is. 

/KZs/

február 10.

1947. február 10-én született Sebő Ferenc a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök. A hazai táncházmozgalom egyik elindítója.

Lelkesen vittük csemetéinket minden héten táncházba a zuglói Kassák Klubba, ahol Sebő együttes (Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely, Éri Péter) zenéjére ropták az aprók, megalapozva néhányunk gyerekeinek későbbi néptáncos éveit.

január 22.   

A magyar kultúra napja

199 éve Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz írását.

Rőczey János /tanár, szociológus/:

“… lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el – így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!”