Vörösmarty Mihály: A vén cigány

“Húzd, de mégse, – hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon,
Majd ha elfárad a vész haragja,
S a viszály elvérzik a csatákon,
Akkor húzd meg ujra lelkesedve,
Isteneknek teljék benne kedve.
Akkor vedd fel ujra a vonót,
És derüljön zordon homlokod,
Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával”

December 1.

1800. december 1-én született Vörösmarty Mihály költő, drámaíró

A fehérmegyei Nyéken (ma Fejér megye, Kápolnásnyék) született korának kiemelkedő költője, írója. A szorgalmas gazdálkodó családban tisztes körülmények között nevelkedett Vörösmarty Mihály nyolc testvérével együtt. Boldog családban cseperedik, jól tanul, elemi iskolai tanulmányait gimnáziumban folytatja. 

Tizenhét éves korában édesapja halála megváltoztatja a család anyagi helyzetét. Édesanyja nyomorúságban neveli  kisebb testvéreit, ő egyetemre iratkozik pesten. Elvállalja a Perczel Sándor földbirtokos három fiának nevelését,  akik nyolc évig voltak tanítványai. Közben sikeres vizsgákkal zárja egyetemi éveit. 

Az 1820-as évek végén már okleveles ügyvédnek mondhatja magát, költészetét megismerik, és elismerik országos szinten.

Reménytelen szerelem fűzi a Perczel Adélhoz (Etelka néven), bár szerelmük történetét homály fedi.

A független életre vágyó Vörösmarty Mihály az ügyvédi pálya helyett a költői hivatást választja. Szerkesztőként is dolgozik – a Tudományos Gyűjtemény c. kiadványt több éven át szerkesztette. Zalán futása c. eposzáért 1928-ban pályaműdíjat kapott, az érte járó összeget évekkel később vette át. Ezzel anyagi segítséget tudott nyujtani nyomorúságban élő édesanyjának is.

Költői elismertsége országos szintű volt, ez, és családi boldogsága – neje Csajághy Laura – kárpótolja anyagi jellegű gondjaiért.

1855. november 19-én halt meg, temetése nemzeti gyászünnep.

Lírai és elbeszélő költeményei magával ragadó, ma is aktuális gondolatokat fogalmaz meg.

/KZS/

November 19.

1841. november 19-én született Schulek Frigyes építész, az ország első építész restaurátora, műegyetemi tanár

Életéről – nagyon röviden.

A pesten született építész Orsován (oláh, görög és francia nyelven), és Lőcsén kezdte iskoláit, majd debreceni gimnáziumi éveit követően pesten fejezte be. Építészetet budán a József Műegyetemen  (ez a műszaki felsőoktatási intézmény volt első a világon, amely az egyetem szót viselte, 1949. december 1-től Budapesti Műszaki Egyetem), és Bécsben tanult, ezt követően tanulmányútra indult 1866-ban, melynek során Párizsban és Olaszországban térképezte fel az építészet remekműveit.

Az iskolai szünidőkben kőműves segédként tanulta meg az építészet technikai fogásait.

Dolgozott Regensburgban, Bécsben is. 

1902-1914-ig (nyugdíjba vonulásáig)  a BME Műépítéstan tanszék vezetője.

Stílusa történeti, eklektikus.

Restaurációs tervei alapján számos épület felújítása fűződik nevéhez. Többek között : 

Mátyás templom átépítése, visegrádi Salamon torony, lőcsei városháza, jáki templom, pozsonyi templom, deáki templom bővítése

 Kiemelkedő alkotása a Halászbástya, Erzsébet-kilátó (János-hegy) /Klunzinger Pál tervei alapján módosított terv/, Fogadalmi templom (Szeged), szegedi “kakas” református templom.

 Munkáját mindenkor szakmai alázattal végezte. Halálának dátuma:1919. szeptember 5.

/KZS/

Október 5.

1917. október 5-én született Szabó Magda író, költő.

Hatalmas szókincse, széles látóköre révén gazdag képi formában jeleníti meg az olvasó fantáziájában a regényeibe foglalt történeteit. Saját, és családja életét varázslatos módon szövi műveibe, észrevehetetlenül váltogatva a valóságot és a képzeletet.

Ifjúsági regényeiből megismerhetjük kora különböző körülmények között élő kamaszainak aktuális problémáit, melyek egy része a mai kor ifjúságától sem idegen.

Műveit számos országban, számos nyelvre fordították és jelentették meg.

Szeretett szülőföldje Debrecen. 

Így ír erről a szeretett földről Ókút c. művében : 

“Víz sem ízlett úgy sehol máshol … sehol se láttam többé olyan fényü csillagokat, mint ahol születtem. Pedig ott por volt valóban, és keserves a hőség, és keserves a fagy. A nyár aranytőre meghasította a dinnyéket kánikula idején, a piacon gyümölcshegyek között kibuggyant mézes belük, síkos fogaik felett a darazsak szinte belehaltak a zamatba és a ragyogásba. Ott nyáron minden évben úgy meghalt néhány ember a hőségtől, ahogy a sarkvidéken megfagyhatott az utazó… Eső néha hónapokon át nem esett, a virágok kisültek, s ha valaki a nagyerdőn járt, hallotta, hogy reccsen a felnyurgult, gyantás törzsön a fenyőpikkely.mintha a fa kiadná lelkét az elviselhetetlen hőségben.

… A tél kettős arccal fehérlett a városra. Volt gyönyörü arca a télnek, kristályragyogású, az ereszen olykor karvastagságú jégcsapok, az utcákon magasra tornyozódott hó, szabályos hófolyosóban. Ha a puszta felől fújt a szél, a hó száguldott, sikoltott, s a hófal vagy a sík hómező tarajos lett,a fasor meg olyan, mintha tátott szájú krokodilus volna, és két hófogsora közt gyalogolnának az arra sietők. Az utcák mentén sikankó húzódott, nemcsak én csúszkáltam rajta, a szüleim is, senki más gyerek szüleit nem láttam soha a gyerekeikkel együtt csúszkálni… De volt a tél gyilkos is, rigóölő…”

Példaértékű könyveit érdemes leemelni a könyvespolcról időseknek, fiataloknak egyaránt.

/KZS/

Szeptember 30.

1859. szeptember 30-án született Benedek Elek a “nagy mesemondó”.

Tiszteletére szeptember 30-a A Magyar Népmese Napja.

A  író a szülői házból hozta a népi költészet szeretetét, édesapja Kisbacon kedvelt mesemondója volt. 

Munkássága a fiatalkori népköltési hagyományok gyüjtőmunkáitól a felnőtt- és gyerek- folyóirat szerkesztésén  keresztül a számára legkedvesebb meseírásig terjedt. 

 A Grimm testvérek mesegyűjteményének fordítása, annak átdolgozott válogatása és kiadatása (1904) is nevéhez fűződik.

Meséit vásári füzetekben olvashatta a szélesebb népcsoport Méhner Vilmos nyomtatásában.

A magyar mese és mondavilág nagy sikerű 5 kötete 1894-96. között jelent meg az Atheaneum Nyomda kiadásában. A könyv részben általa költött, részben pedig gyűjtött mesékből áll.

“Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” (Benedek Elek)

/KZS/

Augusztus 30.

1846. augusztus 30-án született Kresz Géza a “mentőszolgálat atyja”.

Újítási ötletei orvosi közegben inkább ellenkezést váltottak ki mint támogatást.

Egyetemi tanulmányai közben létrehozta a Városligeti-tónál a Pesti Korcsolyázó Egyletet. Az 1870-ben megnyitott jégpályán eleinte csak férfiak korcsolyáztak. Orvosi körökben nemigen fogadták el a nézetet, miszerint a testmozgás és a friss levegő szükséges az egészség megőrzéséhez. Áttörés volt báró Eötvös József személye, aki lányainak megengedte, hogy a tó jegén korcsolyázzanak.  Ezt követően vált népszerűvé a fiatalok körében ez a téli sport.

A diplomáját Kresz Géza 1871-ben vette át. Tisztiorvosi tevékenységet folytatott, eközben szívügyének tekintette önkéntesek elsősegélynyújtó tanfolyamának megszervezését, és ezzel párhuzamosan a tervei között szerepelt egy országos mentőszolgálat megteremtése. A program általános ellenkezést váltott ki a praxisukat féltő orvosok között. Mindeközben ő szervezte meg többek között Budapesten a legszegényebb gyerekek tejjel való ellátását, és az anyatej-begyűjtést is.

1887-ben valósult meg nagyszabású terve: Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület létrejötte, melynek egyik alapelve volt az ingyenes segítségnyújtás minden ember – legyen az szegény vagy gazdag –  részére.

Elgondolásának, terveinek köszönhetően 1890-ben átadták Európa legkorszerübb mentőállomását a Markó utcában. 

Dr. Kresz Géza 1902-ben halt meg. “Halála után néhány hónappal a fővárosban munkába állt a világ első motoros mentőautója, amelyet még ő rendelt meg az önkéntesen, lelkesedésből dolgozó budapesti mentők számára.”

(Forrás: Nyáry Krisztián: Merész magyarok c. könyv)

/KZS/

Július 2.

1879. július 2-án született Móricz Zsigmond regény- és novellaíró, gyermekvers költő.

Gyermekkorát falun éli, tanulmányait is itt kezdi, majd színvonalas református kollégiumokban – Debrecen, Sárospatak – folytatja, Pesten pedig bőlcsészhallgató. Dolgozott óraadó tanárként, tisztviselőként, újságszerkesztőként. Foglalkozott népdal, népi játékok, népi mesék gyűjtésével is. Nevéhez fűződik a Kállai kettős táncballada szövegének feljegyzése. 

Írásai korhűen tárják elénk a magyar vidék életét, megannyi emberi alakját, szegény és gazdag parasztot, értelmiséget, dzsentrit. 

 Egyik novellája a sok közül az emlékezetes Hét krajcár című, melynek olvasása életkortól függően vált ki érzelmeket. A drámai helyzetet  – a krajcárok felkutatása a fiókokban – az édesanya tréfával, játékosan oldja, melyben kisfia felhőtlenül vesz részt.

Sok művéből készült színmű, film, filmsorozat.

Regényeit, novelláit érdemes (újra) olvasni.

/KZS/

Június 25.

1887. június 25-én született Karinthy Frigyes újságíró, író, költő, kritikus.

Hatalmas mennyiségű irodalmi mű amit átadott nekünk. Látásmódja sokirányú, groteszk. “Humorral küzdött az emberi ostobaság ellen” (múlt-kor történelmi magazin).

Közismert művei – többek között – az Így írtok ti, Tanár úr, kérem, Nem mondhatom el senkinek /vers/, Utazás a koponyám körül. 

Június 2.

1921. június 2-án született Karinthy Ferenc nyelvész, író, dramaturg, fordító, sportoló – vizilabda

Ő is termékeny író mint Édesapja. Számtalan könyve gondolatébresztő, vagy éppen humorával teszi vidámmá napjainkat.

Saját életét feldolgozó dokumentumfilm a Földünk és vidéke /1978/ 

Az író gondolata a filmről : “Ez a pesti humor azt hiszem szükségszerűen alakult ki, ki kellett alakulnia, (..)más városok más országok a történelem kihívásaira máshogy válaszoltak, ki-ki a maga módján, flottákat hoztak létre, nagy hadseregeket, a kínaiak megépítették azt a hosszú falat a barbár betörések ellen, hadvezéreket neveltek ki, nagy politikusokat. Mi mindezek helyett a humorunkat, ellenanyagnak szérumnak, hogy élni tudjunk, túlélni tudjunk. Hogy túl tudjuk élni azokat a viharokat, amelyekkel nem maradt adós a történelem.”  

/KZS/

Május 14.

1897. május 14-én Hugonnai Vilma orvosdoktorrá avatása – Budapesten  

Az 1847-ben született első magyar orvosnő, Zürichben szerzett orvosi diplomát 1879-ben. Magyarországon nők ebben az időben még nem folytathattak egyetemi tanulmányokat, a Zürichi Egyetem orvostudományi karára viszont már nők is beíratkozhattak. Tanulmányait férje és apja beleegyezésével kezdhette meg, anyagi támogatás nélkül. Diplomáját Magyarországon nem fogadták el, orvosként nem praktizálhatott. Szülésznői vizsga letétele után “csak” szülésznőként tevékenykedhetett.  Előadásokat tartott betegápolásról, gyermekgondozásról, a napi higiénia fontosságáról. A magyar törvények 50 éves korában tették lehetővé a 18 évvel korábban kézhez kapott svájci orvosi diplomájának elfogadását.

/KZS/

Április 11.

1905. április 11-én született József Attila költő.

A Magyar Költészet Napja – József Attila születésnapjára emlékezve ünnepeljük 1964. óta. 

József Attila /1905-1937/ versei tükrözik rövid élete nehéz körülményeit. A  költő számára az élete során adódott feldolgozatlan események hozzájárultak a korai, tragikus halálához. 

Idézet József Attila: Kopogtatás nélkül c. gyönyörű verséből

“Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,

de gondold jól meg,

bántana, ha azután sokáig elkerülnél.”

/KZs/

Április 5.

1912. április 5-én született Örkény István író. 

Gazdag írói munkásság jellemzi eseménydús életútján. Izgalmas, lebilincselő, és nem utolsó sorban elgondolkodtató  novellái groteszk módon ábrázolják világszemléletét,  a korára jellemző álarc mögé rejtett látásmódot. Több műve színpadra ill. filmen  is feldolgozásra került. 

Számtalan műve közül a legismertebb : Macskajáték, Tóték, Nehéz napok, Egyperces novellák.

/KZs/

Március 2.

1817. március 2-án, született Arany János (-1882.)

A 205 éve született költő, tanár, lapszerkesztő költeményeit – legalábbis annak egy részét – minden magyar ember ismeri. Azt viszont kevesen tudják, hogy a walesi Montgomery tanácsa döntése értelmében  születésének 200. évfordulójára  Arany Jánost posztumusz Freeman of Montgomery (Montgomery Szabad Polgára) címet adományozta. A walesi bárdok c. verse Ó-angol ballada címmel 1863-ban Arany János saját tulajdonú hírlapjában, a Koszorú c. folyóiratban jelent meg először.

Arany János nevéhez füződik a “nagy vállalkozás”, amely Shakespeare-művek fordítását tűzte célul. A  magyar költők legnagyobbjai fordították magyar nyelvre az angol drámairodalom legnagyobb író-alkotó William Shakespeare műveit.

Márai Sándor írja : “Milyen különös életet él egy vers, lassan árad el korszakok felett, időtlenül él, az emberek már nem is tudják, honnan ismerik.”

Arany János költeményeiben szerteágazó témából válogathatunk. Érdemes újra olvasni azokat amelyeket ismerünk, és felfedezni a számunkra eddig még ismeretlen költeményeit is. 

/KZs/

február 10.

1947. február 10-én született Sebő Ferenc a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök. A hazai táncházmozgalom egyik elindítója.

Lelkesen vittük csemetéinket minden héten táncházba a zuglói Kassák Klubba, ahol Sebő együttes (Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely, Éri Péter) zenéjére ropták az aprók, megalapozva néhányunk gyerekeinek későbbi néptáncos éveit.

január 22.   

A magyar kultúra napja

199 éve Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz írását.

Rőczey János /tanár, szociológus/:

“… lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el – így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!”