189 évvel ezelőtt, 1733. május 12-én született Sajnovics János, nyelvész, matematikus, csillagász. Tordason a család kastélyában (Sajnovics kastély) látta meg a napvilágot, Sajnovics József és Peyerl Erzsébet második gyermekeként.
1748-ban, 15 évesen belépett a jezsuita szerzetes rendbe, így tordasi örökségét fivérére, Sajnovics (II.) Mátyásra hagyta.
Egyetemi tanulmányait Nagyszombaton és Bécsben végezte, majd tanított Pozsonyban és Egerben is. Hittudományi ismeretei mellett előszeretettel foglalkozott a matematikával és a csillagászattal is. A korszak egyik legnevesebb csillagászának, Hell Miksának a tanítványa lett. Ezáltal részese lehetett annak az expedíciónak, mely során Vardö szigetén (Norvégia) Hell Miksával és társaival a legpontosabban sikerült kiszámítaniuk a Földnek a Naptól való középtávolságát.
E megfigyelések mellett Sajnovics nyelvészeti kutatásokat is végzett, megállapította a lapp és a magyar nyelv rokonságát. 1770-ben, Koppenhágában jelent meg Demonstratio című könyve, melyeben összefoglalta nyelvészeti tapasztalatait. Ekkor a Dán Királyi Akadémia tagjává választották. 1773-ban a budai egyetem mennyiségtan tanára lett, 1777-ben másodcsillagász az új obszervatóriumban, majd 1778-ban megjelent a csillagászat alapjait összefoglaló kézikönyve. 1785. május 4-én érte a halál Budán.
Életrajza
Születésének évfordulója alkalmából hirdettük meg tavaly és idén újra a Sajnovics pályázatot, melynek beküldési határideje a mai nap lejár.
Sajnovics pályázat
2022. május 16-án, 10:00 órától pedig megemlékezést tartunk Sajnovics János szobra előtt, melyre szeretettel várjuk az érdeklődőket.