“A műalkotás egy szép rezgésnek a megörökítése”
(Gárdonyi Géza)
ÉRDEKESSÉGEK a művészet világából innen-onnan
MONGÓLIA
részlet Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Múzeumpedagógiai Kiskönyvtára kiadványából
Könyvművészet
Ahogy Európában a latin, úgy a tibeti nyelv egész Belső-Ázsiában a buddhista vallás nyelve, így a tibeti nyelvű könyvek nem szükíthetők le Tibet területére. A tibeti buddhizmus kultúrköréhez tartozó könyvek formája eltér az Európában ismert könyvformától. Különálló, hosszúkás lapokból áll, az eredetileg hosszúkás pálmalevélből készült, indiai eredetű könyvek /pothi/ mintáját tükrözi. A nagyobb terjedelmű művek lapjait fatáblák közé rendezik, majd egy hzsineggel ellátott selyemkendőbe csavarva tárolják. Az értékesebb könyvek esetében a felső fatábla tetejét faragással díszítik. A tibeti kultúrában máig egymás mellett él a kézírásos és a nyomtatott könyvkészítési technika. A nyomtatás nem mozgóbetűs, hanem fadúcos nyomtatás, tehát a könyv minden oldalának negatív képét fatáblákra vésik, és arról készítik a nyomatokat. A könyv lapjait általában fekete tussal festik, de gyakori a vörös színű is. Becsesebb könyveknél előfordul a drágakőből készített tinta alkalmazása.
TUDOD-E ?
Az első mongol Nemzeti Színházat magyar ember tervezte Mongóliában. Az első világháború orosz frontjáról Szibériába került magyar hadifoglyok közül többen is Mongólián át igyekeztek hazajutni, és néhányan hosszabb időt eltöltöttek az országban, hozzájárulva a függetlenségét frissen elnyerő ország átalakulásához. Szaktudásuknak köszönhetően tanúi és részesei lehettek Mongólia történelmi, politikai, gazdasági és kulturális átalakulásának. Az 1920-as években élt Mongóliában Geleta József, aki elektrotechnikusként a mongol Nemzeti Gazdaság Minisztérimának eletrotechnikai szakértője lett, és a színház tervezésén kívül többek között megtervezte Urga (mai nevén Ulánbátor) villanytelepét és tervezett számos középületet is.
(megj.:Geleta József kilenc év mongóliai tartózkodás után tért haza Magyarországra)
2023.01.25.