Lapozó

A könyvtárban megtalálható magazinok, folyóiratok: 

Magyar Krónika
Képmás magazin
Rubicon Történelmi Magazin
Interpress Magazin
National Geographic
Turista magazin
Állatvilág magazin
Dörmögő Dömötör
Csodaceruza
Zseb-Garfield 

A folyóiratok kölcsönzési határideje egy hét. 

A lapokban található rejtvények ceruzával kitölthetők. 

Világörökségi helyszínek  

                    SZABADSÁG-SZOBOR, NEW YORK    Podonyi Hedvig írása

1886. október 28-án az Egyesült Államok elnöke, Grover Cleveland egy különleges alkotást avatott fel sokezres közönség előtt: a New York-i Szabadság-szobrot. Ez mára a város, sőt az egész USA fontos jelképévé vált, és csaknem egy évszázad múltán, 1984-ben a világörökségi listára is felkerült.

  A Szabadság szigete

Azt a Hudson folyó torkolatánál található, mindössze 5,9 hektáros szigetet, ahol a New York-i Szabadság-szobor áll, az indiánok egyszerűen csak “kis szigetnek”, Minissaisnek nevezték. A telepesek a közelében található osztrigák után Great Oyster-szigetként emlegették. 1670-ben Isaac Bedloe farmer szerezte meg a területet, amely ezután egészen 1956-ig viselte a nevét.

A szigetnek sokféle funkciója volt: működött rajta vesztegzárállomás, katonai börtön, pestiskórház, kivégzőhely, szeméttelep. 1806-ben erődöt kezdtek építeni rajta, amely 1811-ben készült el, és New Yorkot védte az 1812-es brit-amerikai háborúban. Az épületet 1814-ben a háború egyik hősi halottjáról, Eleazer Derby Wood alezredesről nevezték el. A tizenegy ágú csillagot formázó Wood-erőd a továbbiakban használaton kívül állt, romosodni kezdett, ám miután a szoborállítás nagyszabású terve megszületett, ismét hasznát vehették: alapjaira épülhetett a talapzat. A sokak által látogatott hely napjainkban lakatlan, de az 1970-es években még otthont adott néhány családnak. 1972-ben a szobor mellett nyílt meg az Amerikai Bevándorlási Múzeum, amit aztán 1991-ben az Ellis-szigetre helyeztek át. 2019-től a Szabadság-szobor Múzeum várja az érdeklődőket a szigeten, ami napjainkban már Libery Islandként ismert.

…

Mivel igencsak figyelemre méltó paraméterekkel rendelkező hölgyről van szó (46 méter magas és 204 tonnás), a szállítása nagy körültekintést igényelt. 350 darabban, 214 csomagban érkezett meg New Yorkba 1885 júniusában, az Isere hajó fedélzetén.

…

A sziget és a rajta álló műalkotás napjainkban komppal közelíthető meg. A szobor üreges belsejében csigalépcső vezet a koronában lévő kilátóhoz. A talapzatban kialakított, 2019-ben megnyílt Szabadság-szobor Múzeum 26000 négyzetméteren várja látogatóit interaktív kiállitásokkal, ingyenes belépéssel. Itt járva multimédiás kalandokon keresztül ismerkedhetünk meg Lady Liberty történetével, bepillantást nyerhetünk Frédéric Auguste Bartholdi egykori műhelyébe, és megtekinthetjük a nevezetes szobor korábbi fáklyáját is.

Megnyílt a jégvilág   –   kitekintő – Nyíregyháza

Az idei évben adták át a Nyíregyházi Állatpark monumentális, kontinensünkön egyedülálló bemutatóját, a Jégvilágot, amely két hektáron a sarkvidékek állatait mutatja be. A jégpalota több száz négyzetméternyi felületét speciális üvegtáblák borítják, belül pedig van olyan hely, ahol fagypont alatti hőmérsékletet kell fenntartani. Az egyik fő elem a jegesmedve-tenyészközpont. Különlegesség a Magyarországon eddig még nem látott királypingvinek 0°C körüli bemutatóterme, de másik két faj, a rajzfilmekből jól ismert sziklaugró pingvin és a meleg égövi Humboldt-pingvin is megcsodálható. A hatalmas akváriumok pedig ízelítőt adnak a jeges vizű tengerek halfaunájából. A külső kifutótér Alaszka és Szibéria ritka állatvilágába enged betekintést.

EGYÜTT SZURKOLUNK!   –   Bus István írása

Július 26-án elrajtol a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok. Innentől bő két héten át vigyázó szemét Párizsra veti a világ.

Mennyien megyünk ?

  A magyar olimpiai csapat végleges sportolói létszáma 180 fő tartalékokkal együtt: 21 sportágat képvisel 87 nő és 93 férfi versenyző, ezzel többen vannak, mint ahányan Tokióban szerepeltek. Böde-Bíró Blanka és Tóth Krisztián viszi majd a magyar zászlót a nyitóünnepségen. 

  Párizst 2017-ben választották meg a XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok helyszínének. És ugyan a francia főváros lesz a fogadóközpont, de tizenhat másik városban is rendeznek versenyt – mi több, Francia Polinéziában, a trópusi, mesés Tahitin is.

…

Összesen 5084 érmet gyártatnak le egy francia pénzverdében, és mindegyikükben ott lesz némi fém az Eiffel-torony eredeti anyagából – természetesen abból, amit végül nem építettek be Párizs jelképébe. 

…

  Franciaországba tizenötmillió vendéget várnak, és tavasszal fokozták a terrorkészültséget. A Szajna-parti megnyitó ceremóniára megfelezték a közönséget – csak háromszázezren lehetnek a területen, harmincötezer biztonsági munkatárs felügyelete mellett. Mesterlövészek, bombakereső kutyák, légtérzár is segíti, hogy békésen folyjanak a versenyek. Mindenesetre mi ott leszünk a képernyők előtt és szurkolunk.

Állatkerti illemtan   – Mirtse Áron írása

Régi fényképek tanúsága szerint egykor az állatkertbe menni olyan program volt, amelyhez fel kellett öltözi – ünneplőben voltak a látogatók, mintha színházba mentek volna. Ma már ez nem szokás: többnyire hétköznapi, kényelmes viseletben lépünk át a boltíves főkapun. De akkor sem szabad elfeledni, hogy vendégségbe jöttünk.

Ha vendégségbe megyünk, illik betartani bizonyos szabályokat. Az állatkertben az állatok a házigazdák, tehát az ő igényeikhez, érdekeikhez kell alkalmazkodni. A budapesti állatkert teljes területe természetvédelmi terület. 

…

Meglepő, hogy még ma is újra meg újra el kell ismételni: a korlátok arra valók, hogy megállítsák a közönséget, nem pedig ara, hogy felmásszanak rájuk. 

…

Bár az állatkert nem színház, múzeum vagy kiállítóterem, de nem is sportpálya vagy játszótér. … A sétányokon tehát nem tanácsos szaladgálni, kergetőzni, úgy illik közlekedni, mintha az utcán járnánk.

…

A futkosás mellett a hangoskodás sem illendő egy állatkertben, bár ez veszélyeket nem hordoz magában, de az állatok nyugalmát zavarhatja. Ne felejtsük el, hogy legtöbbjük hallása nagyságrendekkel jobb, mint a miénk! 

…

A kifutókat határoló üvegfalakat kopogtatni (úgysem nyitnak ajtót), a rácsot ütögetni súlyos udvariatlanság a házigazdákkal szemben. 

…

Vannak tárgyak, amelyek semmiképp nem valók álatkertbe. Ilyen például a léggömb, amely szinte biztos, hogy kidurran, esetleg előtte még el is szabadul. Pukkanása megijeszti az állatokat, a leeresztett gumidarab pedig jobb esetben “csak” szemetet képez, rosszabb esetben, ha egy kifutóba esik, felkeltheti a kíváncsiságát az állatnak, amely a szájába veszi, megrágja, lenyeli, vagy belegabalyodik.

…

az állatorvosi csapat javaslatára az állatkert arra a döntésre jutott, hogy megkéri a látogatókat, semmivel ne etessenek semmilyen állatot, így tudják csak biztosítani a gondozók a megfelelő minőségű és mennyiségű takarmányt kedvenceik számára, hogy egészséges és hosszú életük lehessen.

A folyó görget, a lelkesedés visz tovább   –   Demeter Anna írása

Nevezték szőkének, vadnak, a legmagyarabbnak, de leginkább kanyargósnak. A Tisza folyása Magyarországra érve lelassul, a környező országokból érkező hulladék így itt talál új otthonra. A sokszor minden képzeletet felülmúló szemétfolyamot elsőként a kiskörei vízerőmű fogja meg, odalátogattunk, hogy egy Európa-szerte egyedülálló mozgalom, a PET Kupa Egyesület néhány önkéntesével beszélgessünk, arról, hogyan lehet látszólag széllel szemben zárttá tenni a folyamatot.

…

  Kik is ők? Diákok, irodai munkások, kamionvezetők, filmesek, lelkes helyi erők, ötletgazdák, kutatók, koordinátorok. Belőlük tevődik össze a korábban Természetfilm.hu Egyesületként, ma PET Kupa Egyesületként működő közösség, amely tizenkét éve folytatja a külső szemmel talán szélmalomharcnak tűnő tevékenységét.

…

Petteremtmény a közadakozásból épült PETényi “szemétevő szeméthajó”, amely rendkívül nagy kapacitással tud gyűjteni; a Flex nevű kiállítóhajó pedig egy kimustrált komp, a tetején két konténerrel, belsejében műanyag-feldolgozó műhellyel. … egyedülálló mozgalom, mert jelenleg csak nálunk szelektálnak a gyűjtés után.

 Aki életében már egyszer részt vett egy kupán, feltehetőleg újra megteszi majd. 

FREE THE BEARS

MEDVÉKET MENTENEK   –   Balogh Boglárka írása

Kambodzsa fővárosától, Phnom Penhtől mindössze 40 percnyi autóútra fekszik a Phnom Tamao Állatkert és Vadállatmenhely, amely öthektárnyi területen a világ legnagyobb, maláj medvéket rehabilitáló centrumának, a Free the Bearsnek is otthont ad.

  A ma már világhírű alapítvány története egy ártatlannak tűnő délutánon kezdődött 1993-ban, akkor amikor a Perthben élő Mary Hutton fia, Simon arra kérte, csatlakozzon hozzá, és nézzen meg vele egy dokumentumfilmet. Akkor még egyikük sem sejtette, hogy az a nap gyökeresen megváltoztatja mindkettejük életét.

  A film ugyanis azoknak a kínai medvefarmoknak a mindennapjait mutatta be, ahol a munkások kéthetente lecsapolták a szűk ketrecekben sínylődő álltok epéjét. A medvék tartási körülményei és kínszenvedései annyira felzaklatták az asszonyt, hogy még aznap elhatározta, valamit tenni fog az állatok megsegítése érdekében.

…

Az ezredfordulón a Free the Bears csatlakozott a Wildlife SOS és az International Animal Rescue lehetetlennek tűnő küldetéséhez: véget akartak vetni az indiai medvék táncoltatása évszázados hagyományának.

Az indiai medvetáncoltatást már sikerült felszámolni.

…

Ma a Free the Bears Kambodzsa mellett Vietnámban, Laoszban, Borneón és Indiában működik, az itt alapított centrumok maláj, örvös és ajakos medvéknek nyújtanak menedéket, valamint helyiek százezreit oktatják, és hívják fel a figyelmet a vadpopulációt fenyegető veszélyekre.

…

A Free the Bears az évtizedek során több mint ezer medve megmentésében segített, és centrumai több száz, fogságból kiszabadított állatnak váltak örökre az otthonává.

…

A Free the Bears a mentésen és a rehabilitáción kívül a legnagyobb hangsúlyt ma már az oktatásra helyezi, Ázsia-szerte nemcsak a közösségekkel, hanem iskolákkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel is együttműködik annak érdekében, hogy megváltoztassa az emberek hozzáállását a medvékhez, és felhívja a figyelmet a vadon élő állatokkal való kereskedésre.

  A Phnom Tamao Állatkert és Vadállatmenhelyen például 90 dollár ellenében egy egész napot eltölthetünk önkéntesként, hogy a sérült bocsokat ápoljuk, a nagyobbaknak ételt készítsünk, de legfőképp azért, hogy testközelből megismerhessük ezeket a különleges medvéket, és hírét vigyük a szervezet pótolhatatlan munkájának.

tudta-e   –   Szita Péter szakújságíró 

Kik voltak a legbátrabb földkerülő magyarok ?

1928-ban egy oldalkocsis Harley Davidsonnal körbemotorozni a földet? Eredetileg hárman indultak, végül nyolc év múlva ketten értek célba, 68 országgal és 170 000 kilométerrel a hátuk mögött.

  Két barát, Sulkowsky Zoltán és Bartha Gyula 1922-ben elhatározta, hogy körbemotorozzák a földet: spórolt pénzükből Párizsban vásároltak egy oldalkocsis Harley Davidsont, és egy Tila Bori nevű festővel kiegészülve, a nyakukba vették a világot. Nem a legrövidebb utat keresték, hanem a legérdekesebbet. Franciaországból indultak Spanyolországon, Algérián és Törökországon át Budapestre érkeztek, majd onnan a Közel-Keleten keresztül Indiába, Ausztráliába majd a Távol-Keletre mentek. Tila Bori közben betegség miatt kiszállni kényszerült a csapatból, helyét egy négylábú útitárs, Hadzsi kutya vette át. A páros aztán Észak-, majd Dél-Amerikában folytatta útját, hogy utána Anglián és Nyugat-Európán át újra Budapestre érkezzen. Kalandjaikat Sulkowsky írta meg 1937-ben, amit aztán 2001-ben adtak ki Motorral a föld körül címmel.

Világkép   –   Páczai Tamás írása

Az amerikai királylepke (Danaus plexippus) természetes élőhelye a Nagy-tavak környéke. Az Egyesült Államokban Minnesotától New York államig, Kanadában pedig Ontario államban találhatjuk meg a populációit, a telet viszont a mexikói Michoacán államban, egy mindössze 155 négyzetkilométeres területen töltik.

  A rovarvilágban egyedülállóan hosszú, 3500-5000 kilométeres vándorlásra minden tavasszal és ősszel körülbelül kétszázmillió lepke indult el, az elmúlt években azonban a királylepkék száma drasztikusan, a becslések szerint mintegy nyolcvan százalékkal csökkent. Az okok között szerepel, hogy az ipari mezőgazdaság terjedése miatt elvesztették a szaporodási helyek nagy részét, valamint az, hogy a globális felmelegedés következtében a prérikről visszaszorul a selyemkóró (Asclepias syriaca), amely a hernyók egyedüli tápláléka.

Az aggasztó folyamatot három ország tudósai és önkéntesei próbálják lassítani, a helyzet komolyságát jelzi, hogy a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2022-ben kiadott listáján a súlyosan veszélyeztetett – vagyis a kihalás által fenyegetett – fajok kategóriájába sorolta a királylepkét.

  Jaime Rojo spanyol fotós a National Geographic számára örökítette meg a királylepkék megmentéséért folytatott küzdelmet, képriportját a World Press Photo idei pályázatán díjazták. A sorozat többi fényképét megtekinthetjük a pályázat weboldalán (worldpressphoto.org), vagy a várhatóan szeptemberben nyíló budapesti kiállításon.

ZÖLD mozaik   –   Bognár Mária írása

Erdő a toronyházon

Az építészet és az élő természet integrációjának jegyében egy százöt méteres toronyházat változtat szinte erdővé a hollandiai Utrechtben Stefano Boeri olasz építész. A függőleges erdő harminc különböző fajt képviselő fából és további több ezer különböző növényből áll majd. A homlokzat zöldbe borításával 2024 nyarára készülnek el. A függőleges erdőt az épület tetejéről leereszkedő “repülő kertészek” gondozzák majd.

  Az ökoszisztéma az építészek becslése szerint évente közel negyvenegy tonna oxigént “lélegez ki”, miközben a szén-dioxidot elszívja, és felfogja a finom porszemcséket. A zöldnövények a levegő tisztítása mellett mérsékelik a város zajszennyezését, és nyáron hozzájárulnak a hőmérséklet csökkentéséhez a homlokzaton és az épület belsejében egyaránt. Ezáltal kevesebb légkondicionáló működtetésére lesz szükség, ami nagyban hozzájárul az energiamegtakarításhoz is.

  Utrecht nem az első holland város, ahol ilyen projekt megvalósul. Eindhovenben 2021-ben már alakítottak ki vertikális erdőt, az épületben szociális bérlakások kaptak helyet, ahová kedvezményes bérleti díjért fiatalok és diákok költözhettek.

Madárbarát tanösvény a Mészkő parkban

Már néhány hónapja látogatható, de így tavasszal igazán csalogató az a tanösvény, amelyet az óbudai Mészkő parkban alakítottak ki. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata lett ugyanis 2023-ban az év madárbarát települése. Ezt a megtisztelő címet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pályázata során lehetett elnyerni, és a címmel együtt lehetőség nyílt egy tanösvény kialakítására is.

  A területnek közvetlen kapcsolata van a felette lévő erdővel. A füves és bokros élőhelyek búvóhelyet, természetes táplálékot biztosítanak az élőlényeknek, köztük a páratlanul gazdag madárvilágnak. A tanösvényen tizenöt állomás mutatja be azokat a természetbarát eszközöket, amelyekkel bárki a saját kertjében is élőhelyet tud kialakítani a madaraknak vagy más élőlényeknek.

Féltve őrzött ízek   –   Bíró Mátyás írása

A nyugatra csempészett Unicum-recept

Több olyan élelmiszerünk és italunk van, amelynek pontos receptjét és előállítási módját csak a beavatott kevesek ismerik. Rejtélyességük talán még keresettebbé teszi őket. Kiderül valaha az Unicum vagy a téliszalámi titka ?

…

A Zwack cég Unicumját itthon valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, sőt világszinten is az egyik legismertebb magyar márka. 1790 óta készül negyvenféle, itthonról, illetve a világ más tájairól származó fűszer- és gyógynövényből, s hat hónapig tölgyfa hordóban érlelik a Soroksári úti gyár alatt található pincében – olvasható a vállalat weblapján. Ugyanitt azt is megtudhatjuk: egyes alapanyagokat csupán a Zwack család tagjai adagolhatnak bele. A védjegyet 1883-ban lajstromozták – érdekesség, hogy akkoriban kolera elleni gyógyitalként is árulták az Unicumot.

…

A Zwackok immár hat nemzedék óta őrzik az Unicum összetevőit és készítésének módját. Napjainkban csak a cég vezetője, Zwack Sándor, testvére, Izabella, aki ugyancsak az igazgatótanács tagja, valamint édesanyjuk ismeri a receptet. A gyártás alatt kódszámokat használnak, és néhány összetevőből nagyobb mennyiséget rendelnek, így az arányok sem derülhetnek ki.

…

Sas és bárány a Dobos-tortán

Az egyik legfinomabb torta receptje sokáig rejtély volt. Megalkotója, Dobos C.József szakács-mestercukrász huszonkét évig nem árulta el az összetevők listáját és az előállítás módját. 

…

Az eredeti receptet visszavonulása előtt, 1906-ban Dobos C. József maga adta át a Budapest Fővárosi Cukrász- és Mézeskalácsos Ipartestületnek. Bár a titok ismertté vált, a bonyolult előállítás és néhány összetevő nehéz beszerezhetősége miatt ma is kellő elszántság, bátorság és türelem kell a valódi Dobos-torta elkészítéséhez.

A világ legtitkosabb süteménye

Lisszabon egyik városnegyedében, Belémben található a Szent Jeromos-kolostor. Az 1800-as években Portugáliában bezárták a kolostorokat, a belémi szerzetesek pedig a cukrászkodást választották új hivatásként. Egy régi recept alapján készülő finom, krémes sütemény, a pastel de Belém lett a fő termékük. A világon egyedül itt kapható az eredeti, naponta húszezer darabot sütnek belőle, mindet kézzel készítik, a receptje pedig annyira titkos, hogy csak négy ember ismeri.

A gondoskodó kert –   Bodnár Zita írása

“Azt gondolnánk, hogy gondoskodunk a kertünkről, de természetesen a kertünk az, amely valójában gondoskodik rólunk.” /Jenny Uglow/

A természet, s benne a kertek szerepe az egészség megőrzésében, valamint gyógyító erejük évezredek óta ismert. Nem meglepő, hogy a kék zónákban ma élő szépkorúak életében is kulcsfontosságú volt a rendszeres kerti munka. 

…

A kék zónák, Földünk azon régiói, ahol különösen magas az idős – akár a száz évet is megélő -, jó egészségnek örvendő, boldog emberek aránya. Öt helyet találtak a világban – Szardínia hegyvidéki falvait, a Csendes-óceán déli részén fekvő Okinava-szigetet, a görögországi Ikaria szigetét, a Costa Rica-i Nicoya-félszigetet, a kaliforniai Loma Linda városát -, ahol az emberek a legtovább élnek. A kutatás során kirajzolódott egy, a kék zónákra jellemző mintázat.

  A kék zónák szépkorúinak egész életére jellemző a fizikai munka, ez többnyire valamilyen mezőgazdasági tevékenység.

Gyógyítás az ókori Egyiptomban   –   szerző: Dr Fehér Daniella

A ma ismert és alkalmazott gyógyító szemlélet gyökerei a 3500 évvel ezelőtti időkre nyúlnak vissza az orvostörténeti kutatások szerint. Az ókori görögök és Hippokratész helyett valójában inkább az ősi Egyiptomban kell keresni a modern medicina kezdetét. Ezekből az időkből számos emlék maradt fenn, falfestmények és orvosi kezelések leírásai nyomán.

Az Élet Háza

  Az orvosok az “Élet Házában” tanultak, amely általában egy templomhoz tartozott. Az orvosi gyakorlatot szigorú szabályok írták elő. Ha a beteg meghalt a kezelési rendtől való eltérés következtében, azt súlyos bűncselekménynek tekintették. Abban az esetben, ha a négynapos kezelés után nem javult egy beteg állapota, az orvosok módosíthatták azt.

Az orvosi hierarchia a közönséges orvosokkal kezdődött, őket az orvosok felügyelője, azokat az orvosok vezetője, majd a legrégebbi orvosok követték. Bizonyítékok támasztják alá női orvosok alkalmazását is, legalábbis Willerson és Teaff 1996-os tanulmánya szerint.

…

Hérodotosz körülbelüli i.e. 450-ben már leírta az egyiptomiakról, hogy az orvosi gyakorlat olyannyira megosztott, hogy minden orvos egy betegség gyógyítója csupán. Megtalálható volt külön a szem, a fog, a has betegségeire vagy akár a rejtett betegségekre specializálódott szakember is.

…

Az egyiptomi orvoslás fő alappillére a profilaxis volt, mely lehetővé tette a betegségek megelőzését vagy a már kialakult betegségek elterjedését. Az tehát biztos, hogy az ókori betegek szempontjából nézve a világ egyik legbiztonságosabb helye Egyiptom volt. Az orvosok nagymértékű tapasztalattal rendelkeztek mind a diagnózis felállításában, beleértve a sterilizálásra és higiéniára helyezett hangsúlyt is. Megfigyeléseik igen fontos alapját képezik a modern orvostudománynak.

2023 fontos fotói

“Magazinunk fotósai lankadatlanul járják a világot, és megörökítenek minden fontos, nagy pillanatot. A következőkben az elmúlt esztendő különleges, sokatmondó képeiből tallózunk.”

Arktiszi elégia – Fehér-tenger, Oroszország   – fényképezte: Alekszander Szemjenov

Szenzációs kék vércse – Angola   – fényképezte: Novák László

*Egyedül az Auróra csendjében – Márkó, Veszprém megye   – fényképezte: Ladányi Tamás

Meseszép színek – Dzsarkurgán, Üzbegisztán   – fényképezte: Matthieu Paley

Cápamentés – Chicago, Illinois állam, Egyesült Államok  – fényképezte: David Doubilet

December moth, avagy novemberi történet – Börzsöny hegység   – fényképezte: Potyó Imre

Sorsfordítók – Hargeysa, Szomáliföld   – fényképezte: Diana Markosian

*Végzetes vándorút – a svájci Graubünden kantontól Hidasnémetiig: ennyi lett az élete   – fényképezte: L.Petschen, P.A.Dettling, Bükki Nemzeti Park

Nemzeti kincs – Wellington, Új-Zéland   – fényképezte: Robin Hammond

*Szemtanú – Chacha, India   – fényképezte: Chinky Shukla

Hallják a szívünket – Pilis   – fényképezte: Britta Jaschinski

A tenger őrzői – Helen-sziget, Palau   – fényképezte: Kiliii Yüyan

Nobel-díjat érő pipetta – Stockholm, Svédország   – fényképezte: Sahin-Tóth István

Értékőrzés – Budapest és Tard   – fényképezte: Pályi Zsófia

Üdvözítő merítkezés – Kolwezi, Kongói Demokratikus Köztársaság   – fényképezte: Davide Monteleone

*Mentés az ásító mélyből – Morca-barlang, Törökország   – fényképezte: Berentés Ágnes

*Északi fény – Ny-Álesund, Norvégia   – fényképezte: Esther Horvath

Hit, huskyk, havasok    –  Végh László

*A lélek tükre   – Hajdú D. András

Hegylakók a Tisza forrásvidékén   – Turóczi Tiborc

Természet és védelem itthon Ürforgalom Bakonybél felett   – Ladányi Tamás

Kutatói elit a pécsi egyetemen   

“A világon nagyjából hatvan olyan magas biobiztonságú laboratórium van, amely alkalmas arra, hogy a legveszélyesebb vírusokat kutassák benne a szakemberek. Ezen ritka laboratóriumok egyike Pécsen található. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) munkatársai pedig azon elit kutatók “maroknyi” közösségének tagjai, akik beléphetnek egy ilyen speciális laboratóriumba.

A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontban prof. dr. Jakab Ferenc vezetésével 2017-ben került kialakításra az a BSL-4-es laboratórium, amely a mai napig meghatározó szerepet tölt be a hazai és a nemzetközi virológiai kutatásokban egyaránt. A pécsi labor egyértelműen stratégiai előnyt jelent a virológiai kutatásokban, hiszen Közép-Európában egyedül itt található olyan magas biológiai biztonságú labor, amely kizárólag kutatási célokat szolgál. Az ilyen kutatási facilitások nagyrésze, mintegy kétharmada népegészségügyi vagy védelmi feladatokat lát el.

…

Fontos kiemelni, hogy csakúgy, mint minden más kutatási felszerelés, a BSL-4-es laboratórium is egy eszköz. Magasan képzett szakemberek nélkül mondhatni használhatatlan. Az ilyen laboratóriumokban világviszonylatban is csupán alig több mint ötszáz kutató végezhet munkát, közülük jónéhányan a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársai. Ezen kutatók számának pontos ismerete a szakma számára nyilvánvalóak, azonban biovédelmi szempontból a nyilvánosság nem ismerheti ezeket az adatokat.”

AKHILLEUSZ, BRAD PITT ÉS ATATÜRK NYOMÁBAN   –   Heiling Zsolt írása

Trója és a százéves Török Köztársaság

A Trójai Kulturális Út Fesztiválra tartva hollywoodi képkockák peregnek a szemem előtt: a görög flotta végeláthatatlan hajóraja, a Trója kőfalai előtt felsorakozó seregek, Akhilleusz és Hektor párviadala… Aztán Brad Pitt és maroknyi csapata, amint az éjszaka leple alatt kitörve a híres falóból kinyitja a kapukat… A küzdelem emléke, a legendák évezredek óta mozgatják az utókor fantáziáját…

…

Kikötő, tenger nélkül

Brad Pitt filmjének emlékezetes díszletét, az óriás falovat a készítők a városnak adományozták és Canakkale kikötőjében áll. Trója romterülete ugyanakkor ma nem büszkélkedhet saját tengerparttal: az 5000 ezer éves történelmére méltán büszke város partjait egykor a tenger hullámai mosták. A környező folyók azonban feltöltötték az öblöt, és a város 15 km-re került a gazdagságot hozó tengertől.

…

“Hajnalban kirontunk a nyúlból…”

A Monty Python Gyalog galopp c. filmjének egyik jelenetét is a trójai faló ihlette. Bár a történészek egyetértenek abban, hogy a trójai háború valóban lezajlott, azonban a faló legendája legalább annyira kérdőjeles, mint amennyire valós az angol humoristák paródiája. A kasszasiker film díszlete mindenesetre turistamágnes.

MIT MUTASSUNK MEG KÜLFÖLDI VENDÉGEINKNEK MAGYARORSZÁGON?   –  Jean Orsolya írása

Hazánk számtalan különleges nevezetességgel büszkélkedhet. Többségüket szinte mindannyian láttuk már, némelyikükre talán naponta rá is csodálkozunk. Ugyanakkor nem biztos, hogy történetüket, érdekességeiket, netán titkaikat is ismerjük.

…

A BAROKK ÉS GÓTIKUS SOPRON

Sopron az egyik legrégebbi városunk, amely műemlékei számát tekintve előkelő helyet foglal el hazánkban. Barokk stílusú óvárosa, annak macskaköves, zegzugos utcácskái és csodaszép gótikus templomai révén méltán az egyik leglátogatottabb úti cél. Földrajzi fekvése is megkapóan szép: a város villanegyede, a Lövérek (avagy helyi formában Lőverek) városrész magasan felkúszik a Soproni-hegység északi lankáira, ahol a friss levegőn tett sétákat emlékezetessé teszik a romantikus fenyvesek és a gondozott parkerdei sétautak. 

…

AZ ÉLŐ XVII. SZÁZAD : HOLLÓKŐ

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett eleget, hogy sikerült eredeti állapotában megőriznie a XVII-XVIII. században kialakított településformát úgy, hogy élő lakott falu meradt. Hollókő vonzereje ma is ebben rejlik: a falu nem vált szabadtéri múzeummá.

…

BUDAPEST A FILMDÍSZLETEK MÖGÖTT

Fővárosunk sok külföldit varázsol el, sokszínüsége és számtalan nevezetessége révén azonban nemcsak a turisták egyik kedvenc úti célja, hanem a filmipar egyik népszerű forgatási helyszíne is.

…

Akik Budapesten élnek, talán már fel sem figyelnek arra, hogy mennyi szépség veszi körbe őket, pedig néha érdemes kicsit megállni, és rácsodálkozni a nagy “klasszikusokra”: a budai Várra, a Halászbástyára, a Mátyás-templomra, a Parlamentre, a Hősök terére, a Vajdahunyadvárra.

…

Tudta, hogy

– fővárosunk egyik jelképe az Országház, világszerte a harmadik legnagyobb parlamentépület a maga 18 ezer négyzetméterével, hatszázkilencvenegy helyiségével és húsz  kilométernyi lépcsőjével?

– a National Geographic a Duna-parti 2-es villamost a világ legszebb villamosvonalai közé választotta?

– a CNN Travel összeállítása alapján a Központi Vásárcsarnok Európa legszebb piaca?

– Budapest legrégibb épülete a sokat megélt, hétszáz éves Vörös Sün ház a Várnegyedben (homlokzatán egy vörös sünről ismerhető fel), ahol Remete Szent Pál testereklyéjét őrizték?

SZENTENDRÉN, A MÚZSÁK OTTHONÁBAN

A Dunakanyar ékszerdobozának is nevezett Szentendre, amelynek területe már a római korban is lakott volt, gyönyörű természeti adottságokkal megáldott település.

Tudta, hogy

– Az Európai Unió Kulturális Öröksége díjat is elnyert barokk városka a XVI-XVII. században a török terjeszkedés és hódoltság idején annyira elnéptelenedett, hogy egy összeírásban pusztaként szerepelt, mielőtt újra benépesedett volna szerb, dalmát és bosnyák telepesekkel?

– a Budapest-Szentendre táv az EuroVelo 6 nemzetközi kerékpáros útvonal egyik legnépszerűbb szakasza ? Ez az Atlanti-óceántól egészen a Fekete-tengerig tart, és Magyarországon négyszázhúsz kilométer hossza a Duna mentén halad, így érintve Szentendrét és Budapestet is.

SZENT ISTVÁN VÁROSA : ESZTERGOM

Esztergom a Magyar Királyság kora középkori fővárosa, érseki, és a tatárjárásig királyi székhely volt.

…

Tudta, hogy   az esztergomi bazilika

– 118 méteres hosszúságával, 18 méter vastag alapfalaival, százméteres magasságával, 5660 négyzetméter alapterületével az ország legnagyobb temploma, sőt építése idején valószínüleg Európában is csak a római Szent Péter-bazilika, valamint a londoni Szent Pál katedrális előzte meg?

– legnagyobb harangja 5827 kilogramm, ami egy afrikai nőstény elefánt súlyának felel meg?

…

A BENCÉSEK SZENT HEGYÉN

A Pannónia szent hegyén emelt kolostorépület és gótikus bazilika 1996-ban, ezeréves fennállásának idején került fel az UNESCO világörökségi listájára.

…

Az épületegyüttesben működik az ország egyik legszínvonalasabb oktatást nyújtó iskolája, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium.

…

Tudta, hogy

– az ötvenkét hektáron nevelt szőlőfajtákból évente mintegy háromezer üveg kiváló bor készül, amelyek a világ szmos országában kaphatók ?

– az apátság könyvtárában található egy eredeti Luther-Biblia és Sisi királyné néhány eredeti levele?

DIVAT ÉS VÁROS

BUDAPEST 150 ÉVVEL EZELŐTT   –   Koronczay Lilla írása

Százötven évvel ezelőtt, 1873. november 17-én egyesült a három Duna-parti város, Pest, Buda és Óbuda. A főváros ettől kezdve rohamosan fejlődött, és a társasági élet felélénkülését a divat is követte.

…

1873 az utolsó abroncsszoknyák

A 19. század utolsó harmadában Budapest óriási fejlődésen esett át. A századfordulóra megépült az Andrássy út, átadták a körutat, sorban nyíltak a kávéházak és a színházak, elkészült a kisföldalatti, a Hősök tere. Európai színvonalú metropolisz lett, a modernizáció központja.

1880 bálokra, teára

Eltűnt az abroncs, de a fűző továbbra is tartotta magát, hisz a karcsú derék a nőiesség jelképe volt. A kivágott dekoltázst kizárólag bál esetén tartották ildomosnak, és a karokat is szabadon hagyták.

1905 éljen a szecesszió!

A polgárlányok a századfordulón már kezdtek munkába állni, tanulhattak szakmát, továbbtanulhattak. Persze ez csak férjhez menés előtt volt elképzelhető.

A ruhaanyagokat, selymet, batisztot, lenvásznat akkoriban textilkereskedésekben lehetett beszerezni amelyek egymás után nyíltak Budapest belvárosában. A nők, polgárok és arisztokraták egyaránt kizárólag a saját szabójukkal varrattak. A ruhák egyéni megrendelésre készültek, és nem volt két egyforma. A szalonok rendszeresen tartottak divatbemutatókat, de kizárólag a saját vevőiknek. 1911-ben aztán megnyílt a Párisi  Nagy Áruház az Andrássy úton, és attól kezdve a kispénzű polgárasszonyok szívesebben választottak felöltőt, blúzt, pelerint és kiegészítőket az ottani kínálatból. A felsőruháikat továbbra is varratniuk kellett.

A szecesszió idején kötelező volt a legyező és a kalap.

1914 szabadabban lélegezni!

Az első világháború közeledtével sebesen oldódtak a korlátok. Divatba jött a kirándulás, a sport, egyre többen korcsolyáztak, teniszeztek a nők közül, ehhez pedig lazább, sportosabb öltözékek kellettek. Egyszer csak eltűnt a fojtogató fűző, és megrövidültek a szoknyák.

Átalakuló vadlúdbirodalom  –   Selmeczi Kovács Ádám írása

A Kárpát-medence valóságos vízimadárbirodalom. Annak ellenére, hogy mindössze egy lúdfaj költ nálunk, az ősztől tavaszig tartó időszakban az összes európai vadlúdfaj százezres tömege használja vizes élőhelyeinket.

Magyarország mindig is legendás vadvízország volt. Ez az elhelyezkedésének, a medencehatásnak köszönhető, hiszen hazánk alföldi területének jelentős része valamiféle vízhatás alatt állt.

…

A vadludak városa

Egyetlen európai város sem tud olyan, vízimadarakkal kapcsolatos látványosságot nyújtani, mint a húszezer lakosú kisváros, Tata.

  Az őskori mocsárvilágot tápláló Által-éren már a rómaiak is építettek gátakat. Ezt a középkorban továbbfejlesztették: a Luxemburgi Zsigmond által építtetett várral kiegészülve működött az itt létrehozott tó, amely az 1700-as évek végétől nyerte el körülbelüli mai formáját. A ma már tatai Öreg-tó néven ismert víztest Magyarország legrégebbi halastava.

  A vízimadarak, köztük a ludak, mindig is használhatták ezt a területet átmeneti szálláshelyként. Vonulási időben alapfeltétel, hogy legyen kellően védett éjszakai pihenőhely – na de hogy ez egy város kellős közepén legyen, olyanra nincs példa!

  Tatán ez olyannyira adott, hogy aki november és március között a Tóvárosban jár, nem kerülheti el a találkozást a vadludakkal. 

  E nagyszerű természeti látványosság bemutatása és széles körű népszerűsítése évtizedek óta a Tatai Vadlúd Sokadalom örve alatt valósul meg, amelyet minden év november utolsó hétvégéjén rendez a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Száz Völgy Egyesület és az MME.

…

A klimatikus változások, a világszerte terjedő betegségek (madárinfluenza-törzsek), valamint a fészkelő- és átvonulóterületeken tapasztalható jelentős emberi hatások (nukleáris kísérletek, háborús viszonyok, jelentős vadászati nyomás stb.) miatt ezek a szárnyasok több ezer kilométeres éves vándorlásuk során továbbra is fokozottan veszélyeztetettek.

A KÖZNÉP ÉS AZ ÚRI VILÁG   –   Lovas Dániel írása

Társadalmi térhasználat a Városligetben, a Városliget aranykora

A kiegyezést követő évtizedekben robbanásszerű növekedésnek indult a Pest és Buda egyesítésével megerősödő magyar főváros. Mindez kihatott a Városliget szerepére is, de egy dolog mindvégig jellemzője maradt: “minden rendű és rangú ember” látogatta Budapest legjelentősebb közparkját. A boldog békeidőkben a liget az egyik legfontosabb találkozhellyé vált a különböző társadalmi rétegek számára. A hétköznapokon az arisztokrácia és a polgárság tagjai voltak többségben. Délelőttönként az urak lovaglással kezdték a napot, délután pedig benépesült a korzó és megteltek a vendéglők, kávézók teraszai. A kispolgári és a szegényebb rétegek – a szabadnapos cselédek, szakácsnék és a kimenős bakák – vasárnap és ünnepnapokon özönlötték el a ligetet, amely számukra elsősorban a felszabadult szórakozás, gyakran pedig a féktelen mulatozás színhelye volt. A 20. század elejére a Városliget a polgári Budapest legnépszerűbb kiránduló- és szórakozóhelyének számított. Az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig terjedő időszakot joggal nevezhetjük a Városliget aranykorának.

***

A korcsolyázás szerelmesei

A kiegyezéssel megnyíló lehetőségekkel elsők között éltek a korcsolyázás szerelmesei. A szabadságharcot követő két évtizedben mindenféle szervezettség nélkül csúszkáltak a befagyott ligeti tavon a mozgásra és jó levegőre vágyó pestiek. A kiegyezéssel végre lehetőség nyílt az addig tiltott egyesületalapításra. Egy fiatal orvos, Kresz Géza és barátai kezdeményezésére 1869-ben megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet. A Városligeti-tó jegén kerítették el a jégpályát, s eleinte egy szerény, tóparti deszkabódét használtak melegedőnek. 

***

A korcsolyapálya volt a korabeli partiszínhely, amely alkalmat nyújtott a randevúzásra. Természetesen a korcsolyázás közbeni ismerkedésnek megvolt a maga etikettje. Az illemszabályok megengedték, hogy egy fiatal hölgy megkérjen a pályán egy közelben tartózkodó, ismeretlen urat, hogy igazítsa meg a meglazult korcsolyaszíját – írta a korabeli képes újság riportere 1879-ben:

“A jégen ki találna abban valami feltűnőt, ha a bájos angyal odanyújtja piczi lábát s minden elfogultság nélkül mondja:  >> Ugyan kérem, – kinek is hívják önt? – szorítsa meg a korcsolyám szíját.<<  Ilyenkor senki nem botránkozhatik meg benne, ha a fiatalember hódolatteljesen térdre ereszkedik, kezébe veszi a feléje nyújtott kis lábat, s miközben fűzi a korcsolya szíját – ha van esze, lassan fűzi -, ki tudja, minő vallomásokat súg a formás cipőnek.”

***

A Budapesti Korcsolyázó Egylet taglétszáma 1896-ra már meghaladta a 7200-at. A korcsolyázás abban az időben kétségtelenül a legnépszerűbb téli szórakozási forma volt.

AHOL A MESÉK ÉLETRE KELNEK   –   Jean Orsolya írása

Meseösvények és mesés játszóterek

…

MIMÓ ÉS CSIPEK / BUDAPEST

…

A Mimó és Csipek meseösvények pár száz méter hosszúak, tizenöt-harminc perces sétával kényelmesen végigjárhatók. Az Érzékek ösvényt és a Kis-Sváb-hegyi élményösvényt már a legkisebbek, a bölcsődések is élvezni fogják, az Almássy téri meseösvényt kisiskoláskortól, a többi útvonalat pedig óvodáskortól ajánlják.

CSALÁDI MESEÚT / NOSZVAJ

…

Noszvajon felnőttek számára is készültek útvonalak, a Szerelmesek Meseútja szerelmes történetekkel, a Vadon Kulcsa erdei út pedig sok játékos programmal várja a természetben kikapcsolódni vágyó felnőtteket.

AGGTELEKI JÁTÉKÖSVÉNY

…

A barlangbejárat közelében található Információs Irodában beszerezhető menetlevél, kincskereső térkép, matricagyűjtő és matricák, illetve egy fatojás is, aminek szerepe lesz a játék során.

BOSZORKÁNY MESEÖSVÉNY / SOPRON

…

A Soproni Parkerdő további élményeket is tartogat: a mezítlábas ösvény, a Kőhalmy Vadászati Múzeum, a Károly-kilátó és a kalandpark is tökéletes program a családok számára.

…

MESÉS JÁTSZÓTEREK

…

SZIGET-KÉK JÁTSZÓTÉR / DEBRECEN

A Nagyerdő árnyas fái alatt, az Ötholdas Pagony játszótér helyén 2022. júliusában nyitott meg Debrecen legújabb tematikus parkja, a Sziget-kék. A Szabó Magda meseregénye alapján épült négyévszakos játszótéren többek között kilátó, játszótorony és egy miniváros várja a kicsiket.

…

MÁTYÁS KIRÁLY TÖRTÉNELMI JÁTSZÓPARK / VISEGRÁD

A visegrádi Mátyás király játszópark nemcsak azért különleges, mert csodaszép, festett, fából készült játékok biztosítják az önfeledt játékot, hanem mert igazi időutazásban lehet részünk.

…

BÁNYÁSZ JÁTSZÓTÉR / BRENNBERGBÁNYA

A Sopron melletti Brennbergbánya több mint kétszáz éven át a magyarországi kőszénbányászat egyik legjelentősebb helyszíne volt. Ám 2019 óta már nemcsak erről ismert, hanem bányász tematikájú játszóteréről is, ahol a gyerekek bányalifttel, csillékkel játszhatnak, bányajáratokban szaladgálhatnak és mászófalat mászhatnak. 

…

MESEKERT SKANZEN / SZENTENDRE

Hamar a gyerekek kedvence lehet a szentendrei Skanzenben található játszótér, ahol a kicsik és a nagyok A kisgömböc, Az iregi kakasok, A kismalac és a farkasok népmese figurái között tölthetnek el örömteli órákat.

Hét pontban az Őrségről   –   Meszleny Zita írása

1. Innen a név

…

A helyiek büszkén emlegetik “őrálló eleiket”, akik a honfoglalástól kezdve őrizték az ország nyugati határát. A saját fegyverrel, saját költségen vállalt szolgálatért jókora terület és ritka kiváltságok jártak. Az itt megtelepedett – hagyomány szerint – 108 család és leszármazottai például nem tartoztak földesúri fennhatóság alá. Az őrség legfőbb elöljárója az őrnagy volt, embereit pedig őrállóknak hívták. A védők kitüntetett szerepét egy 13. századi oklevél is megerősíti. Ebben szerepel tizennyolc településnév

…

2. Az Őrség és a Vendvidék

…

A terület ma ránézésre alig, de múltját tekintve igencsak különbözik az Őrségtől. Nevét lakóiról, a vendekről, azaz a szlovénekről kapta, akiket a 12. században a szentgotthárdi ciszterci szerezetesek telepítettek le. A Rába mentén húzódó Vendvidék területén található a Magyarország, Szlovénia és Ausztria találkozásánál álló hármashatár-kő, amely az ország legnyugatibb pontja.

3. Szeres szerkezet

(/A házsorok és a művelés alatt álló kertek a dombok, magaslatok tetején húzódnak. Egy-egy ilyen lakott magaslatot neveznek szernek./wikipédia)

Ha Őrség, akkor szerek – ez szinte közhelyszámba megy. A vidék jellegzetes településformái az erdők, mezők és dombok zöldjét helyenként megszakító elszórt házcsoportok, melyeket korábban egy-egy család birtokolt. A valamikori tulajdonosok kilétét a szerek neve őrzi.

…

4. Boronaház, zsúptető és kódisállás

“A Házat az Eörséghi ember maga építi magának fábul, szomszédjainak és jó Embereinek segítségével. Minden ember ért valamit a faragáshoz. A Tölgyfákat laposra meg faragják, és azoknak végit egymásba kaptsolván mint úgy nevezett Talpfákat alul helyeztetik; ezekre boronafákat (laposra meg faragott fenyőket) hasonlóképpen egymásba kaptsolva raknak {…} a falakat kívül belül Szalmával s polyvával öszve gyúrt sárral vastagon meg Sározzák és ki simítják” – írta 1818-ban az őrségi építészetről Nemesnépi Zakál György. Az Őrség utolsó őrnagyának Eőrséghnek leírása című műve egyébként az első magyar nyelvű tájmonográfia. 

…

5. Harangok négy lábon

Nincs őrségi kirándulás haranglábak nélkül. A hol zsindelyes, hol zsúptetős kis építmények a protestantizmus ajándékai. Kőtornyok emelése ugyanis nemcsak hogy költséges volt, de II. József türelmi rendeletéig katolikus kiváltságnak is számított. A fifikás hívek azonban kicselezték a törvényt, és megtalálták az istendicsőítés méltó módját. A legrégebbi harangláb az 1755-ben emelt pankaszi, de megér egy látogatást a kercaszomori is.

…

6. Gerencsérség, kópicolás

Két hagyományos őrségi mesterség. A gerencsérség, ismertebb nevén fazekasság az agyagos föld okán volt kézenfekvő, és máig sokan űzik például Magyarszombatfán; a kópicolás a jellegzetes őrségi kosárfonás az erdők miatt terjedt el, azonban már alig akad, akinek a kezében van a gyakorlásához szükséges mozdulatsor. “A kópicolás általában téli esti elfoglaltsága volt az őrségi embernek, mikor nem volt mást tenni. Először mogyoróbokor-vesszőket kell hozzá gyűjteni, majd lehántani, a háncsokat beáztatni, aztán a rétről szedett fűfélék köré tekerni és azokat összefonni. Az alapanyagot a leghosszabb idő előkészíteni, ha az megvan, onnantól még egy nap, míg megfonok egyet….”  – meséli Horváth Csaba gombász és hobbikosárfonó, akinek családja generációk óta éli az őrségi hétköznapokat Szalafőn.

7. Hátrányból előny

A második világháború után az Őrséget keresztülmetszette a szigorúan őrzött határsáv. Aknásítás, falurombolás, két országba szakadt családok, kitelepítés, államosítás -…

A határok megnyitása ellenére az elmaradottság sokáig behozhatatlannak tűnt. 

…

Most azonban úgy tűnik, a vidék épp a hátrányából tud előnyt kovácsolni. Érintetlenségét többen és többen vágyják.

…

A világot jelentő nyugalom   –   Bakai Anna írása

Vajon léteznek olyan helyek, melyek az első pillanatban elvarázsolnak, és soha többé nem eresztenek? Igen, egyértelműen. És olyanok, melyek annyira a részünkké válnak, hogy áthangolják a ritmusunkat, befolyásolják a gondolkodásmódunkat, hatnak az egész életünkre? Erre is igen a válasz. De mindez fordítva is igaz – az újonnan érkező, a tájjal, annak kultúrájával, lakosaival és történelmével szerelembe eső ember is visszahat a helyre. Ő is formálja, otthagyja kéznyomát, alakítja jelenét, és ezzel hatással van a jövőjére is. Pláne ha a hatni vágyás a hivatása.

Rudolt Péter színművész – “Einstein nem számolt az Őrséggel”

…

Rátóti Zoltán színművész – “Van olyan építkezés, amely felemeli a lelket”

…

Szarvas József színművész – “Nem gyüttment, hanem csak gyütt”

…

ŐSZI BAKANCSLISTA   –   Jean Orsolya írása

Kirándulóhelyek, ahová ősszel a legideálisabb ellátogatni

…

Az őrségi haranglábak

A reformáció magyarországi térhódítása óta, a döntően reformátusok lakta Őrségben számos helyen találunk haranglábakat. Annak idején a településeken élő szegény földmüveseknek nem volt lehetőségük templomokat emelni, ennek köszönhetően találkozhatunk ma a legtöbb helyen müemléké nyilvánitott csodaszép haranglábakkal. Az Őrség jelképe, a Pankasz legmagasabb pontján álló, 1755-ben emelt harangláb az egyik legismertebb és legszebb mind közül. A köznyelvben szoknyás haranglábként is emlegetik, mert tíz tölgyfaoszlop tartja a szoknyáját, azaz a tornyát. Ám, ha nem a haranglábak útját szeretnénk bejárni, az Őrségben több tematikus tanösvény is található – a négyszáz méter hosszú Rezgőnyár tanösvénytől a négy kilométeres Rókagomba tanösvényig -, amelyek közül bármelyiket is választjuk, biztosan nem csalódunk.

…

A Gemenci-erdő túrakenuval

A holtágakkal és a belső tavakkal szabdalt ártéri rezervátum az egyik legszebb hazai látnivaló Közép-Magyarország déli részén, amelyet leginkább hajóba szállva, evezés közben ismerhetünk meg. A Duna mentén kialakult mocsaras vidék páratlan ökoszisztémával, kivételes növény- és állatvilággal rendelkezik, amelynek mindennapjait a Duna vízállása határozza meg. Túránk során különleges vizimadarakat, kócsagokat, gémeket, jégmadarat, rétisast, békászó sast, kerecsensólymot és hódokat, sőt akár nagyvadakat: őzet, vaddisznót is könnyen megpillanthatunk. A legnagyobb magyar ártéri erdő “legjeit” hosszan lehet sorolni: itt található az ország legnagyobb fája, a Pörbölyi Titán névre keresztelt, százéves, huszonegy méter kerületű fekete nyárfa, itt él továbbá Magyarország legszebb hímszarvas-populációja. Nyár végén, ősz elején az év legizgalmasabb turisztikai programja a szerelmes hímek bőgése, amikor a gemenci erdőbe zarándokolók szervezett éjjeli sétákon hallgatják a különleges természeti jelenséget.

Menteni a menthetőt   –   írta: Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

Sós Endre 1995 óta a Budapesti Állat- és Növénykert munkatársa, 2003 óta főállatorvosa, illetve természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója; 2021-ben az Európai Állatkerti és Vadállatorvosok Szövetsége (EAZWV) elnökének választották. Tanácsadó az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) elefántokkal foglalkozó bizottságában, valamint a vörös panda és az ázsiai vadlovak európai tenyészprogramjában. 

…

Volt olyan is, hogy állatot mentettek ki a háború által sújtott állatkertből?

  Ilyen helyzetben az EAZA eltekint attól, hogy a megsegített állatkert a szövetség tagja-e, és adott esetben a kevésbé szakszerűen vezetett állatkertekből az érvényes okmányokkal nem rendelkező állatokat is menti, így nagymacskák kerültek át európai állatkertekbe. Eddig a szervezet 24 ukrajnai állatkertnek nyújtott segítséget. Az is előfordult hogy menhelyekkel, állatvédelmi szervezetekkel működött együtt. De az ilyen állatmentés nem gyakori, mert az állatkerteknek nincsenek ilyen számban fölös férőhelyei: például egy oroszlánnak kellő méretű kifutó kell, annak híján nem megoldható az átvétele. Némelyik állatnak nem ismert az előélete, ami jogilag is aggályos, illetve genetikailag: ha nem tudjuk eldönteni egy tigrisről, hogy hibrid-e, avagy “alfajtiszta”, akkor nem vonhatjuk be tenyészprogramba. Ukrajnában sok esetben nagyszámú állatról volt szó, nem lehetett őket kihajózni és más állatkertekben elhelyezni, ezért döntött az EAZA a helyben segítés mellett. A budapesti állatkert támogatta az EAZA adománygyüjtését a közösségi felületein, szervezett csoportokat fogadtunk a fővárosból, több száz menekült kisgyerek látogathatta meg az állatkertet, vakációzótábort szerveztünk. Felajánlottuk a kapacitásainkat az elosztóközpontként müködő varsói állatkertnek, arra az esetre, ha technikai segítségnyujtásra van szükség. Volt szó arról is, hogy fókákat kellene elhelyezni Magyarországon, de eddig nem került erre sor – múlik ez a harcok aktuális állásán is, illetve az ilyen állatok egyébként is annyira kötődnek a gondozóikhoz, hogy nehéz őket kimozdítani eredeti állatkertjükből.

Tehát akkor állatkertek teljes evakuálására nem került sor?

A hatályos magyar jogszabályok előírják, hogy minden állatkertnek tervet kell készítenie az állatkert megszüntetésére. Egy idegen állatkert felszámolása, a szétosztott állatok befogadása nagyon nehéz helyzet elé állítaná az állatkerteket. De amikor jó néhány éve árvíz volt a Dunán, akkor velünk is megtörtént, hogy a margitszigeti kisállatkertet ki kellett üríteni. Akkor már csak a rendőrök őrizték a homokzsákokkal körbepakolt szigetet. A nyulakat, madarakat könnyebb volt összefogdosni, de a dámszarvasokat egyesével meg kellett lőni altatópuskával, és miután elkábultak, behoztuk őket az akkori Teveházba. Nagy mutatvány volt!

DARÁZSÓRIÁSUNK – Morvai Szilárd írása

Ragyogó színei, az akár 5 cm-t is elérő testhossza és 7 cm-es szárnyfesztávolsága teszi különlegessé. Feltűnően nagy méretű és markáns hanghatás mellett érkezik, leginkább a melegebb időszakokban aktív. Talán meg is ijedünk tőle, ám ha azonosítani tudjuk és megismerjük életmódját, nyugodtan kijelenthető hogy ártalmatlan, természetjárás közben és emberi környezetben sem jelent ránk veszélyt. Kellő óvatossággal, távolságtartással megcsodálható. 

  Nincs szüksége, hogy magát vagy a föld alatt biztonságban fejlődő utódokat fullánkkal védje. Hessegetésre sem agresszív, de megfogni, rátenyerelni, ráülni azért nem szabad! A fullánktalan hím egyedekkel szemben a nőstény képes szúrni! Fullánkja erőteljes (innen a tőrösdarázs név), szúrása igen fájdalmas, de mérge nem okoz a társas darazsakéhoz hasonló tartós gyulladást vagy allergiás reakciót.

  Nem áll közeli rokonságban a lódarázzsal (Vespa crabro), hasonló méretük miatt azonban gyakran összetévesztik a két fajt, ezért érdemes a jellemző bélyegeket megtanulni, és így másfél-két méterről is elkülöníthetők megfigyelés közben.

  A magányos életmódot folytató óriásaink nem építenek fészket, nincs királynőjük. Az élénknarancssárga színü, nagy méretű fejükről felismerhető nőstények maguk gondoskodnak utódaik biztonságáról és túlélésésről. A nőstény darázs fullánkjával megbénítja az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) vagy más lemezescsápú bogár lárváját, majd rátojja saját petéjét, a tőrösdarázslárva pedig a megbénított, még élő bogárlárvát fogyasztja. Ezt követően nyugalmi állapotba vonul, tavasszal bebábozódik, és kis idő elteltével már kifejlett, röpképes darázsként találkozhatunk vele.

  A hímek a néhány hetes párzási időszakot követően elpusztulnak, a nőstények a peték föld alatti lerakását követően az őszi időszakban hullanak el, azonban előtte számos helyen találkozhatunk velük, leggyakrabban korhadó farönkök vagy éppen a komposztáló környékén. Nektárfogyasztás közben több hazai növényfajon is megfigyelhetők (máriatövisen, levendulán vagy az inváziós selyemkórón).   Minden rovar fontos feladatot tölt be az ökoszisztémában, ezért sokuk természetvédelmi oltalom alatt is áll – így az óriás tőrösdarázs is. Természetvédelmi értéke viszonylag magas a rovarok között, egyedenként  50 000 Ft.

A MI VELENCÉNK  ‘O SOLE MIO…   –   Krúdy Tamás írása

Mindig is foglalkoztatott a kérdés, miként lett a Velencei-tónak, az ország második legnépszerübb tavának ugyanaz a neve, mint Itália egyik legjelentősebb kereskedővárosának. A ma uralkodó teória szerint azért, mert a korábban fontos kereskedelmi útvonal mentén fekvő tó környékén sok velencei (kalmár) telepedett le, róluk nevezték el a tavat, és a hozzá tartozó várost is.

…

Őseink a Velencei-tavat eredetileg Fertő tónak hívták, akárcsak a nyugati országszélen található tavunkat. (A “fertő” szónak csak később lett erkölcsi tartalma, korábban azt jelentette, hogy lápos, mocsaras, lefolyástalan víz.) Hogy elkerüljék a félreértéseket, eleink elhatározták, hogy az egyiket átnevezik. Ekkor tüntek fel a színen a venéciai kereskedők…

…

  A kerékpáros tókerülés mára önálló műfajjá nőtte ki magát, a túrautak közül a velencei-tavi a belépőszint. A nagyjából harminc kilométeres utat különösebb edzettség nélkül is teljesíteni lehet. Velencéből érdemes Agárd felé venni az irányt, tehát először a déli parton haladni, hogy aztán Pákozd után már (szinte) csak gurulni kelljen vissza a starthelyig. 

  A síkabb déli part bővelkedik szabad, illetve fizetős strandokban, büfékben és településekben, és itt ismerkedhetünk meg igazán a tó valdi arcával, a bicikliút ugyanis közvetlenül a parton halad. A Velencei-tó harmadát nádas borítja, a part mentén több helyütt található magasles vagy kilátó, amelyeknél érdemes megállni és gyönyörködni a látványban. A tó legjelentősebb kilátója viszont pont átellenbe, az északi parti Sukoró melletti Bence-hegyen épült. Igazán különleges az alakja, és esténként a legkülönbözőbb színekben pompázik. A tetejéről nyíló körpanoráma lélegzetelállító.

  De kicsit előreugrottunk, tekerjünk csak vissza Gárdonyig, ahonnan a híres író, Ziegler Géza is származik, aki később születési helye előtt tisztelegve nevet változtatott. Az Isten rabjai szerzője valójában Agárdpusztán született, de az Agárdpusztai Géza helyett végül a Gárdonyit választotta. Tehette, mert az egész tó mentén lényegében egymásba érnek a települések, alig lehet tudni, hol ér véget az egyik, és hol kezdődik a másik. Agárdpusztai szülőházában 1988-ban alakították ki a Gárdonyi Géza Emlékházat, ahol a látogatók a kiállított dokumentumokon és relikviákon keresztül ismerhetik meg az író életét.

…

Mindenképpen szót kell ejtenünk a tó vízminőségéről, hiszen a kulturális kincsek mellett a Velencei-tó fő vonzerejét mégiscsak a strandolás jelenti. Az elmúlt években komoly aggodalom merült fel azzal kapcsolatban, hogy az aszályos időjárás következtében a tó teljesen kiszáradhat. Ez nem lenne példa nélküli – az 1860-as években például huszárok gyakorlatoztak a tó kiszáradt medrében -, de a lángososok, horgászboltosok és vízibicikli-kölcsönzők számára katasztrofális lenne, nem is beszélve a napozás után felfrissülésre vágyókról. A jó hír az, hogy az egy évvel ezelőttihez képest a tó átlagos vízszintje 17 centiméterrel magasabb. Rossz hír viszont, hogy még ez is bőven alacsonyabb a kívánatos vízszintnél. Cikkünk születésekor a Velencei-tó strandjainál a víz minősége mindenhol kiváló volt, a benne való fürdés nemcsak élvezetes, hanem gyógyító is lehet, hiszen a víz ásványi anyagokban gazdag, felfrissíti, regenerálja kimerült szervezetünket, és a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

A BALATONI FÜRDŐZÉS HÉT ALTERNATÍVÁJA   –   Jean Orsolya írása

Ha vízpartról és strandolásról van szó, a Balatonon túl is van élet. A szabadvízi nyaralásra nem csak a legnagyobb tavunk kínál remek lehetőséget. Válogatásunkban most olyan csodálatos fekvésü folyóparti strandokat és fürdőtavakat mutatunk be, amelyek amellett, hogy alkalmasak a biztonságos fürdőzésre, a strandolásnak egy egészen másfajta élményét is nyújtják.

A CSONGRÁDI KÖRÖS-TOROKI PARTFÜRDŐ

Sokan állítják, hogy olyan szép partja sehol sincs a Tiszának, mint a csongrádi Körös-toroknál, ahol a két folyó, a Körös és a Tisza találkozik. 

…

A Körös-toroki Partfürdő Csongrád fő nyári attrakciója, a társasági élet kedvelt helyszíne, amely a meleg napokon megtelik fürdőző, napozó családokkal, a sekély vízben pancsoló kisgyermekekkel, strandröplabdázó és focizó fiatalokkal. Van itt minden, ami a kikapcsolódáshoz vagy egy élménydús nyaraláshoz szükséges: büfék, éttermek, kemping, játszótér, röplabda- és focipálya, de akár vízibiciklit és csónakot is lehet bérelni.

…

GYOMAENDRŐDI KÖRÖS-HOLTÁG

Gyomaendrődöt egyedülálló módon számos holtág öleli körül – a település határában tizenhat különböző méretű és állapotú holtág található, amelyeket a magyar horgászközösség is szívesen keres fel, hiszen halállományban rendkívül gazdag vizek találhatók errefelé. A holtágak ideálisak azok számára is, akik szeretnének kicsit elvonulni, és vadregényes környezetben kívánnak eltölteni néhány napot a vízparton.

…

SZABADSTRAND A DUNAKANYARBAN

A Szentendrei Duna-ág mentén, a Visegrádi-hegység lábánál terül el a hangulatos Dunabogdány.

…

A strand százötven méter hosszan elterülő finomhomokos partjával, lassan mélyülő vizével a kisgyermekesek számára is biztonságos választás. 

…

Ráadásul az időt itt nem csak napozással, fürdőzéssel üthetjük el, a strandon van játszótér, foci- és röpipálya, és egy sétányira pékség és étterem is található. Jó hír a kutyásoknak, hogy számukra is kijelöltek külön partszakaszt, hogy az ebeknek is legyen lehetőségük a hűsölésre.

Tipp: Kiránduljunk egyet Visegrádra, látogassunk el a Salamon-toronyba, a fellegvárba, vagy válasszuk a bobpályát! Kisgyerekekkel édemes felkeresni a Mátyás Király Történelmi Játszóparkot és a Mogyoró-hegyi Vadasparkot is.

GÖD – A DUNAKANYAR EGYIK KAPUJA

A szabadvízi fürdőzést egyszer mindenkinek ki kell próbálnia, ehhez a Duna partján fekvő Göd rögtön két remek alternatívát is kínál: az alsó- és a felsőgödi szabadstrandot, amelyek Budapestről akár kerékpárúton is megközelíthetők. Ezen a partszakaszon a természet közelségét élvezhetjük, lassan mélyülő, homokos part vár bennünket, ahol kenut bérelhetünk és akár kutyát is fürdethetünk.

…

SZELIDI-TÓ

A Bács-Kiskun megyei Szelidi-tó füves partjával, homokfövenyével a legszebb Balaton-parti strandokat idézi.

…

Vize fürdőzésre kiválóan alkalmas, ráadásul gyógyhatású is.

…

A strand a lubickoláson túl olyan további szórakozási lehetőségeket is nyújt a gyerekek számára, mint az óriás vízi csúzda, a vízibiciklizés és a játszóterezés. A nagyobbak pedig bérelhetnek csónakot, kenut vagy akár szörföt is.

A GYÉKÉNYEI KOTRÓ TÓ

…

Gyékényes tavának partján kis nyaralók, hangulatos faházak sorakoznak, valamint kemping is müködik, amely a természeti idillre vágyók számára ideális úti cél. A kedvelt üdülő- és horgászhely 2011-ben elnyerte az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető cimet. A környék a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, ahol bőven akad csodálni való természeti kincs.

…

NAGYTEVELI-TÓ A BAKONYBAN

Bakonybél és a Hubertlaki-tó környéke bizonyára sok természetjáró számára ismerős, nyáron viszont érdemes kicsit nyugatabbra venni az irányt, ugyanis néhány kilométerrel arrébb bújik meg Nagytevel víztározója. A Pápai-Bakony-ér vizéből mesterségesen felduzzasztott tározó egész évben kedvelt helye a horgászoknak, nyaranta viszont a nyugodt strandolás hívei is felkereshetik. Vize nemcsak kellemes hőmérsékletű, de az utóbbi évek mérései alapján kristálytiszta is. A környéken tett túrák remek pihenője lehet az erdőkkel övezett Nagyteveli-tó, amelynek északnyugati részén található a kiépített strand büfével, játszótérrel és kempingezési lehetőséggel.

Tipp: A strand mellett a friss, hűs vizű Ida-forrás várja a megszomjazókat egy Mária-szoborral és szép pihenőhellyel a szomszédságában.

Akkor igazán tiszta, ha meg sem termeljük   –   Ferenczi-Bónis Orsolya írása

Még a legtisztábbnak tartott energia megtermelése is szennyezi a földet – a környezeti hatásokkal nemcsak nekünk, de gyermekeinknek is szembe kell nézniük. Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutatóval beszélgettünk.

Gyakran halljuk a tiszta és fenntartható energia kifejezést, de mit jelent ez a fogalom?

Igazán fenntartható, teljesen tiszta energia nincs, fontos, hogy ezt mindenki megértse. Azt az energiát ugyanis, amit felhasználunk, meg kellett termelnünk, ez pedig mindig valamiféle szennyezéssel jár együtt. Ennek mértéke természetesen függ az energiaforrás típusától: a napenergia és a szélenergia valóban tisztább, de ezeknek is van környezeti hatásuk. Bizonyos esetekben a szennyezés nem is rögtön következik be, hanem a következő nemzedékeknek kell majd szembenézniük vele. Ezért még mielőtt felhasználnánk akár a tisztább és fenntarthatóbb energiát, meg kell kérdeznünk magunktól, hogy meg tudjuk-e oldani az adott feladatot energia nélkül vagy jóval kevesebb energiával, hiszen az az igazán tiszta energia, amit soha nem termeltünk meg.

GAZFICKÓK MOTORJA ? Szerző: Mező János 

120 éves a Harley-Davidson

A huszadik század első évében, a motorizáció hajnalán két lelkes, alig húszéves fiatalember, William Sylvester Harley és Arthur Davidson, a Wisconsin állambeli Milwaukeeban éjt nappallá téve dolgozott egy kerékpárra szerelhető benzinmeghajtású motorblokk tervein. 

…

Sztereotip rosszfiúk

…

A harcterekről visszatérő, sok esetben súlyosan traumatizált veteránok egy része – képtelen visszatérni a polgári élet normális keretei közé – egymás társaságát keresve gyakran sajátos törvényeket, értékrendet követő motoros klubokba – a média szerint motoros bandákba – tömörültek. Az átlagos, konzervatív amerikai gyanakodva, félve nézte a városaikon átviharzó, hossz hajú, tetovált, bőrökbe öltözött motoros nomádokat, akik előszeretettel választottak maguknak radikálisan lecsupaszított, alaposan átépített Harley-Davidsont. Kétségkívül voltak összetűzések a motoros bandák és a civil lakosság között – mint például a hollisteri zavargások -, azonban a motorosok befeketítésében a szenzációhajhász média játszotta a legnagyobb szerepet. A Harley-Davidson neve egy időre összefonódott a vad bandákkal.

A filmek is alaposan rájátszottak a sztereotípiára. Rossz fiút kell ábrázolni ? A recept egyszerű. Végy egy hosszú hajú karaktert, bújtasd bőrbe, ültesd motorra, és kész. Az American Motorcycle Assotiation közleményben határolódott el “a motorosok 1 %-át jelentő törvényen kívüli motoros kluboktól”. Akik persze ettől kezdve büszkén viselték bőrmellényeiken az 1 %-os felvarrót. 

Aztán a filmipar felfedezte a pozitív motoros karakterben rejlő lehetőségeket: megjelent a sármosan vad motoros romantikus figurája. A motor ettől kezdve egyet jelentett a szabad élettel, a vagánysággal, a kalanddal és az önmegvalósítással. A márka alig egy évtized alatt átpozicionálódott. Az új célcsoport az orvosok, ügyvédek, sikeres üzletemberek lettek. Új szlogen is született: “Életformát árulunk és ajándékozunk mellé egy Harley-Davidsont.”. 

  Ezzel el is érkeztünk napjainkhoz. A Harley-Davidson név ismét makulátlanul ragyog, nem piszkolják be negatív kontextusok. Nevezetes évfordulóit az egész Föld nevű bolygón megünneplik. Századik születésnapját Barcelonában ünnepelte, a száztizediket Rómában, ahol a maga is motorozó Ferenc pápa a Vatikánban mondott misét a Harley-Davidsonért. A 120. éves jubileumi esemény megrendezésének jogáért olyan európai országok versenyeztek, mint Olasz-, Spanyol-, Német- vagy a jogot végül elnyerő Magyarország. Az eseményre június 22-25. között kerül sor Budapesten, a Puskás Arénában, ahová a rendezők 100 000 embert és 40 000 motort várnak valami egészen gazdag programdömpinggel. 

Ahol a kakukk ébreszt, a fülemüle altat   –   Tóth Judit írása

A Kis-Sárrét    

A Kis-Sárrét századokkal ezelőtt egészen más képet mutatott, mint ma. A hajdani hatalmas vadvízország – amit az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Kőrös és több kisebb vízfolyás áradásai alakítottak ki – Körösnagyharsánytól egészen Vésztőig húzódott.

…

Aztán a 19. századi folyószabályozások és lecsapolások nyomán alapjaiban változott meg a táj és vele együtt az élet a Kis- és a szomszédos Nagy-Sárréten.

…

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság öt évvel ezelőtt a Zsadány közelében található Kisvátyoni-pusztán vizesélőhely-rekonstrukcióba kezdett, hogy visszavarázsoljanak valamit a régi vízí világból. Vízzel látják el a mocsarakat, mocsárréteket, tulajdonképpen a folyószabályozások előtti állapotokat teremtik újra kicsiben.

…

A Kis-Sárrétre mindenképpen érdemes több napot szánni, már csak azért is, hogy megtapasztalhassuk az itteni esték és hajnalok különleges élményét. Hajnalban nemcsak a fények szebbek, de az állatok is sokkal élénkebbek, ilyenkor sokkal többet megmutatnak magukból. Az pedig egészen varázslatos élmény, amikor az ember egy élménydús nap után kiül a Bihari Madárvárta udvarára, nézi a teliholdat és hallgatja az éjszaka hangjait, a békákat, baglyokat, fülemüléket, egy-egy őzbak ugatása is ideszűrődik, és mintha még az aranysakálok vonyítását is hallani vélnénk a távolból.   

Mennyi idős a világ legrégebbi kereke?

  Az emberiség egyik legősibb és legzseniálisabb, a mai szemmel nézve legegyszerübb találmánya a kerék, amely forradalmasította a szállítást és a közlekedést.

  A kerék őse a szán volt, amellyel nedves, mocsaras síkságokon jóval könnyebb volt nagyobb terhek mozgatása, mint a hagyományos málházott állatokkal. A sziklás, úttalan hegyvidékeken azonban ez nem müködött, így nem véletlen, hogy a kerekes szán, azaz az ősi kocsi feltalálása is sík vidékekhez, azaz a Közel-Kelethez és Közép-Európához kötődik, nagyjából időszámításunk előtt 3500-ban. A világ legrégebbi fakerekét 2002-ben találták meg Ljubljana közelében. Korát radiokarbonos kormeghatározással állapították meg, és valahol 5100 és 5350 év közöttire teszik. Ez nagyjából megegyezik azzal az időszakkal, amelyre a történészek a kerék megjelenését teszik, így elmondható, hogy egy igazán ősi kerékről van szó.

A magyar népviselet szerelmese   –   Pór Attila írása

“Ahogy a hegedű is akkor teljesíti be a küldetését, amikor a kis fadobozból kivarázsolunk egy szép melódiát, a ruha is csak akkor érvényesül, ha felveszi valaki, mert a ruháknak lelkük van” vallja Marielle van Luijk, aki egy holland kisvárosból költözött Mátészalkára, és közkinccsé tenné a magyar népviseleteket.

(Édesapja holland, édesanyja magyar /KZS/)

  Marielle már Hollandiában született, viszont minden iskolaszünetet Magyarországon töltött. 

…

Öt nyelven beszél, és hétéves kora óta hegedül. A hangszernek sok kalandot köszönhet. Versenyekre járt, turnéztak Skóciában. Tizennyolc éves korában egy diákzenekarral több magyar városban felléptek, és azokban az években részt vett a Debreceni Egyetem által szervezett nyári akadémiákon is. Akkor még nem sejtette, hogy pár évvel később az intézmény hallgatója lesz.

– Mindig úgy éreztem, Magyarországon a helyem, örültem, hogy magyar fiatalok vesznek körül – meséli.

…

  Félig magyarként úgy érezte, a helyi néptánccsoportban sem fogadják el igazán, ezért szívesebben kereste a magyar táncosok társaságát, táborozott Kalotaszegen és Nagyecseden is. Az egyik táborban ismerte meg a mostani párját, aki Magyarországra hívta. Amikor felajánlottak neki egy hegedűtanári állást Mátészalkán – ahova a párja is költözött -, költöztetőkamiont rendelt, és elindult Szabolcsba.

…

  Mátészalkán most online antik- és régiségkereskedelemmel foglalkozik, mellette a Debreceni Egyetemen hegedűtanárnak tanul.

…

  Szenvedélyesen gyűjti a viseleteket, kiegészítőket, otthona úgy néz ki, akár egy múzeum, már vagy negyven komplett rend – teljes öltözék a pántlikától a fejkendőn át az alsószoknyáig – van a birtokában. A közösségi médiában útjára indította a Holland Marcsi oldalt, ahol különböző népviseletekben szerepel, és a fotókhoz a ruhák hátteréről, történetéről, valamint a hagyományokról és népszokásokról ír. Nemrég szintet lépett: ha új viselethez jut, elmegy arra a környékre, ahonnan a ruha származik, és keres olyan “öltöztető asszonyt”, aki még tudja, hogyan hordták az adott rendet. 

…

  Marielle hisz abban, hogy a ruháknak lelkük van, és megőrzik az emlékeket. Talán ezért is foglalkoztatja a ruhák története.

…

– Kodály és Bartók a 20. században járták a vidéket, zenéket gyűjtöttek, és közkinccsé tették a népdalokat – mondja. – Én is értéket szeretnék menteni a népviseletekkel, amikor például az asszonyokkal végigfotózzuk az öltöztetést. Boldog lennék, ha majd úgy emlékeznének rám, mint aki sokat tett azért, hogy a magyar népviselet megmaradjon.

ELEFÁNTOK ÉS EMBER: LEHET JOBB A VISZONY?   –   írta: Srinath Perur

Elképesztően okos, intelligens, és a jelek szerint jól alkalmazkodik az új viszonyokhoz. Mit tudunk, és mit kell még kiderítenünk róluk ?

Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. 

  Mi vajon tudunk-e hozzájuk alkalmazkodni ?

…

Ahhoz, hogy békésen megférjünk ezzel az okos és igencsak alkalmazkodóképes állattal, meg kell ismernünk társas élete mozgatórugóit.

…

Értelmi képességeit tekintve az ázsiai elefánt sok szempontból versenyre kelhet velünk és több másik főemlőssel, állítják a szakemberek, akik egyre több és több eredményt tudnak felmutatni a témában. Joshua Plotnik, a Hunter Egyetem munkatársa, a kognitív képességeket összehasonlító laboratórium vezetője 2005-ben kollégáival feltette a kérdést: Happy, a bronxi állatkert ázsiai elefántja vajon fel tudja-e ismerni magát a tükörben, tisztában van-e azzal, hogy a tükörben nem egy másik állatot lát? Nos, Happy vette az akadályt, így a delfin és a csimpánz mellett az ázsiai elefántok is fölkerültek a kivételesen intelligens állatok listájára.

…

“Ha békés együttélést szeretnénk, nem csak az ember, az elefánt gondolkodásmódját is meg kell értenünk” /-Joshua Plotnik, Hunter Egyetem/

Éretlenek   –   Aczél Petra írása

Május az érettségik hava. Egy ország drukkol előbb a magyar-, majd a matekvizsgákra indulóknak, találgatja, hogy a korábbi évekhez képest nehezebb vagy könnyebb feladatsort kellett-e megoldani, rémülten látja be, hogy ki is írta, mit is írt… És együttérez. Vagy azért, mert résztvevő, mint a szülő, a tanár, a kis- és nagytestvér, vagy mert emlékszik, az ő érettségije hogyan telt, visszaidézi saját kérdéssorait, majd tételeit, a stikliket és a sikereket, a jövőbe indulás első igazán félelmetes pontját.

…

  Milyen a gyarló érett ember egy olyan világban, ahol szinte minden készülék okos, ahol minden tervezés etikus, és amelyben bárki lehet ismert és gazdag, aki képes csattanós videókat készíteni a testéről, a lelkéről, az életéről? Mintha már nem is lenne igazán szükség erre a bizonyos érettségire, hiszen az akadálya lehet annak, hogy az okosvilág ábrándjainak táplálói, felhasználásának kritikátlan résztvevői legyünk.

  Amikor most májusban belenézünk érettségizni induló fiataljaink szemébe, azt kívánjuk, maradjanak emberien, éretlenül érettek. Úgy, hogy néha tévednek, de sok mindent tudnak kattintások nélkül is. Úgy, hogy van kedvenc írójuk, aki meg tudta szólítani a bennük forgó világot. Úgy, hogy képesek dönteni, fontos és kevésbé fontos, jó és rossz, igazi és hamis között. Úgy, hogy van kötődésük a hazához, a családhoz, amelyben élnek. Úgy, hogy van bennük valami, ami gépek és okoseszközök nélkül is összekapcsolja őket a múlttal és a jövővel. Úgy, hogy nagyon kíváncsiak, és látszik rajtuk, hogy az érettségi csak az első lépés lesz egy hosszú úton, amelynek – remélhetőleg – még a végén sem merik majd biztonsággal állítani, hogy tényleg megértek.

“Föl-föl, fiúk, csak semmi félelem./Bár zord a harc, megéri a világ,/Ha az ember az marad, ami volt:/ Nemes, küzdő, szabadlelkű diák” – írja Ady. És mi csak annyit tehetünk hozzá: pont elég okosak és érettek vagytok ehhez az idei májushoz, lányok, fiúk.

Hazai hírek   –   összeállította: Selmeczi Kovács Ádám

Gólyalesen

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  TermészetLesen  programjának következő állomása a Gólyales. A majd’ húszéves múltra visszatekintő gólyafészek-adatbázis teljesen megújult, sőt egy mobiltelefonos applikáció segítségével az adatszolgáltatás is sokkal könnyebbé válik.

  Az MME 2005-ben indította az első adatgyüjtésre szolgáló honlapját (golya.mme.hu), amely azóta a fehér gólyák fészkeit és költését megfigyelők legfontosabb hazai adatforrása lett.

  Az azóta megújult felület adatbázisában természetesen a korábbi költési eredmények, megfigyelési adatok és a fészkekről készült fotók is elérhetők, ami azt jelenti, hogy több mint tízezer fészek alapadatához kapcsolódó 118 ezer költési eredményt, 55 ezer megfigyelési adatot és 67 ezer fotót lehet böngészni, és reményeink szerint ez a mennyiség sok-sok ezer újabb adattal bővül majd a következő évek során.

  Magyarországon amúgy ötévente zajlik országos fehérgólya-felmérés – a legutóbbi 2019-ben volt.

  Természetesen a köztes években is gyűjt adatokat az MME, így ennek köszönhetően tudjuk, hogy a 4100 párra becsült hazai fehérgólya-állomány számára a tavalyi aszályos év átlagos költési sikert hozott. A Gólyales programba a  termeszetlesen.mme.hu  internetes címen lehet bekapcsolódni.

Hortobágyi jubileum

50 éves lett Magyarország első nemzeti parkja. A puszta természeti gazdagsága, tájképi szépsége, néprajzi hagyományai együttesen emelik e tájegységet féltve őrzött nemzeti kincseink sorába. Az indulás nem volt egyszerű: a technokrata korszak döntéshozói inkább iparosítással és a mezőgazdaság intenzívvé tételével kívánták a hasznosítást fokozni, míg mások e táj természeti értékeit nemzetközi szinten is védelemre érdemesnek tekintették. Ebből fakadóan született az akkori kormányhoz benyújtott Pro Natura memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós írt alá dr.Festetics Antal kezdeményezésére, és ennek eredményeképp 1973. január 1-én létrehozták a Hortobágyi Nemzeti Parkot.

  Az elmúlt fél évszázad bizonyítota e döntés helyességét, hiszen az azóta zajló aktív természetvédelmi beavatkozások látványos eredményeket hoztak számos védett élőlény hosszú távú fennmaradása és életkörülményeinek javulása terén.

További részletek: www.hnp.hu

Répa, retek, mogyoró   –   Grecsó Krisztián írása

 …

   Amikor kijöttem a doktornő apró szobájából, dermedten néztek a sorstársak, milyen betegsége lehet annak, akinek az a gyógyulása, hogy “A büszke borzanya összetoborzott / néhány csellengő borzot”. És abszurd módon én sem tudtam volna megvédeni magam, rozzant magyar írót, hogy a szent magyar nyelv gyógyít, mert óv és megölel, mert akkor, ott én sem gondoltam azt, hogy gyógyítana. Csak azt, hogy “mindent meg kell tenni”. Hát mormoltam, egyre némábban, “Monoton / üget a süppedő homokon / a sivatag lova, / a tétova teve / tova.”

…

Később kiderült, a nyelv, a vers igenis gyógyít. És nem elég, hogy a lebegő mondatok simogatják a szívet, de a hónapokig tartó teljes némaságból, különös módon, az éneklésen keresztül vezet vissza az út. 

…

  Gizella azt ígérte, nem adjuk fel, sikerülni fog, és még egyszer az életben, ha sokat dolgozunk, peregni fog a nyelvem. Ki fogok tudni mondani egy r hangot. Úgy, hogy a nyelvem pörög, mint egy motor, szív és fúj és kipufog, és minden gátlás nélkül azt mondhatom majd, hogy Grrrecsó vagy azt, hogy Krrrisztián.

…

Hangyamódra

Korának szellemiségét megelőzve, 125 éve, 1898. április 12-én gróf Károlyi Sándor kezdeményezésére a felvidéki Brogyánban alakult meg a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet. Céljául pedig nem mást, mint a vidék modernizálását tűzte ki.

  A szövetkezetbe szerveződés sok előnyt kínált: a Hangya állandó, megbízható minőséget garantált, országos szinten, nagyban vásárolt árut, ezzel akár 50 százalékkal alacsonyabb árat tudott elérni, letörve a hitel- és áruuzsorát. A szövetkezeti tagok az üzleti év végeztével vásárlásaik arányában visszatérítésben részesültek. 

…

A Fejér megyei Tordason 1938-ban létesült az első Hangya-mintafalu, amelyben a szövetkezet építtette és üzemeltette a kultúrházat és a vendéglőt, a fajtakísérleti állomást, az orvosi rendelőt és a postát, sőt az iskolai tornatermet is.

…

A korszak Hangya-újságjának megfogalmazásában a szövetkezet “kiirtotta a faluból azt a közvetítő típust, aki nem verejtékezik, csak spekulál, aki olcsón vett és nagyon drágán  adott el. Aki a semmiből – minden erkölcsi korlátot félrelökve – rövid idő alatt vagyont tudott szerezni. Rávezette a falut az egymássegítés, az önsegély jelentőségére, életet, sorsot formáló erejére. Észszerüen számító, okosan takarékoskodó magyar kisemberek tömegeit nevelte fel.”

  A kommunista hatalomátvétel idején, 1945 után a Hangya-vagyont kártalanítás nélkül államosították. – HKZS

Feje tetejére állt világ   –   V. Kulcsár Ildikó írása

Erős, tizenéves kölyök laza szerelésben, méregdrága sportcipőben. A telefonját piszkálgatja a bevásárlóközpont péntek délutáni pénztársorában, közben az édesanyja viseltes, fekete dzsekiben hajolgat előtte, hogy a gumiszalagra pakoljon mindent. Kenyeret, zsemléket, tejesdobozokat, üdítőket, húst, felvágottat, tejfölt, mosószereket, nagy csomag pelenkát. Izzad, majd megszakad, fizet aztán tempósan rámol vissza a bevásárlókocsiba, arca sötétszürke a fáradtságtól. Ugye tolod a kocsit helyettem, nyögi a fiának, aki vállatvon, és elindul a kijárat felé. Dubajban, negyvenfokos hőségben láttam hasonló jelenetet, elől lenge fehér ruhába öltözött, elegáns férfi, mögötte talpig feketébe burkolt, izzadó nő, tehát érzem, nem fogom kibírni szó nélkül. Kiabálni kellene, hogy az alázatos szolgálat nem azonos a szülői szeretettel, hogy nemcsak magának, de a szerencsétlen fiának is árt, hiszen a gyerek döbbenten fogja tapasztalni, a külvilág nem tolerálja úgy a flegma lustaságát, mint az anyja. Csakhogy egy helyes pénztárosnő megelőz. Miért nem segítesz anyukádnak, kérdezi a sráctól, aki határtalan fölénnyel válaszol. Közöd?, kérdezi, mire a fáradt anya felélénkül. Jól mondod, kisfiam, nincs köze hozzád, hadarja harciasan, és újult erővel tolja tovább a bevásárlókocsit a kijárat felé. Megvédte a fiát.

Növények a még műanyagmentes háztartásokban   –   Dénes Andrea írása

A takarítás, a mosás, a mosogatás, az illatosítás, a kártevők riasztása és sok egyéb más is mind megoldható volt egykor növényi anyagok segítségével.

…

Seprűk benzinhajtás nélkül

A benzingőzös, zajos lombfúvó, vagy a többféle műanyag seprű és partvis, napjaink takarítóeszközei nem túl környezetbarát megoldások. A tisztaság fenntartása, a takarítás, a mosás, a mosogatás régen is fontos volt, de minden természetes anyagból készült. Úgy negyven fajt használtak seprűkötésre. A legegyszerűbb, gyorskötésű kóróseprűk kisebb udvari seprésre, kemencék takarítására voltak jók. Ezek seprőfű- vagy ürömfajokból, katángkóróból, de akár még tejoltó galaj, seprőzanót vagy seprence elvirágzott kórójából is készülhettek. … Falevél- és hótakarításra, a gazdasági udvar és az istállók seprésére erős vesszőseprűk készültek. …  A vesszőseprűket nyírfából, veresgyűrű somból, fagyalból kötötték leggyakrabban.

Tippanfűből meszelő, sikárfűből súroló

Több növényfaj gyökérszálaiból partvis, meszelők és súrolókefék “szőrzete” készült. …  A meszelő és a partvis “szőre” a karcsú perje, illetve a fehér tippan gyökérzetéből készült. Jobbnak tartották a tippanmeszelőt, mint az igazi szőrből készültet, mert nem hagyott csíkot.

Amitől az üvegek is “fainul” megtisztulnak

A zsurlók neve maga is az egykori használatra, a súrolásra utal. A dörzsölő hatást a növény kovatartalma (SiO2) segítette. Talán kevésbé van a köztudatban, hogy a csalán és a csalánfélékhez tartozó falgyom hasonló jó szolgálatot tett. …

Pörgesikó, a súroló

Sokan kínlódnak ma is kiskertjeikben a tarackkal. Régen sem volt ez másként, kiszántották, kihúzták a szántóföld szélére vagy kikapálták a tarackbúza kúszó gyökérzetét, tarackját. De még ezután is jól lehetett használni, ezért többfelé súroló-, mosogatóeszközt kötöttek a tarackgyökerekből. …  Hasonló súroló készült az erdei iszalag indáiból is. … Az iszalag indája évekig szolgált szárítókötélként is. Mosogattak még az éppen kézbe akadó nagyobb levelekkel vagy szalmából, szénából, kukoricacsuhéból kötött csutakkal is. …

Szappanozó növények

Mosáshoz, mosakodáshoz leginkább házilag főzött szappanokat használtak régen, de volt szerepük a szappanozó növényeknek is. Ezek a szappanfü és más szegfüfélék, különösen a fátyolvirágok. …  Sok habzó szaponint tartalmaz a vadgesztenye magja is. … Ma is többen használják az ősszel gyüjtött vadgesztenyéket mosásra, a mosógépekben is jól működnek.

Szépítők, illatosítók

… Bajuszpedrő és hajbalzsam készült a nyárfarügyek ragacsos nedvéből. A nyírfákból csapolt nyírvíz szépítő mosakodásra is szolgálhatott. … A szoba és a ruhás szekrények illatosítására, egyben molyűzésre a ma is jól ismert levendula mellett orvosi somkóró, a férfiruhák között pedig dohánylevél szolgált. Biralma, illatos alma, illatos virágok, bazsalikom, rozmaring és fenyőgallyak pedig mind természetes illatosítók voltak és lehetnek napjainkban is. Szobaillatosításra füstölőt is használhattak, például borókaágat égettek el.

Szükségkötél csalánból

Gyökérszálakból varró- és kötözőanyagot is készítettek. …  A legerősebb kötözőket hársfaháncsból és az erdei iszalag indáiból készítették, de gyékényből, sásból, szalmából is készültek különböző feladatokra kötözők. Csalánból szükséghelyzetben szükségkötél is készülhetett, ezt a dunai és tiszai halászok köréből ismerjük.

Légyfogó és egértövis

Háztartási ragasztót fagyöngyből, gyümölcsfák mézgájából, vadgesztenyerügy ragacsából is készítettek. … Fagyöngyfőzetből légyfogó pálca is készült. A sűrűre főzött fagyöngyragacsot egy pálcára kenték, majd miután már több légy nem fért rá, a tyúkok elé tették, hogy azok leegyék róla a rovarokat, így utána újra lehetett használni. Az egerek ellen a közönséges bojtorján fészkes virágzatát, a bogáncsot tették az egérlyukba. …

Romhalmazból éledt újjá az évezredes vár   –   Ferenczi-Bónis Orsolya írása

A négyszáz fős település épphogy a trianoni határon innen fekszik. Utunk során már messziről látjuk a Zemplén vadregényes erdőségeiből kiemelkedő várhegyet, majd hamarosan megpillantjuk a sziklatetőn égbe szökő, hófehér falaival az alatta elterülő települést mintegy őrző várat. 

…

Füzérre nem lehet betérni egy gyors körbenézésre, vagyis lehet, csak nem elég. Megéri rászánni az időt mert az újjászülető várat bejárva olyan élménnyel gazdagodunk, amely történelmünk tanulságaival is szembesít. A meredek vulkáni kúpra emelt erődítmény első Árpád-kori váraink egyike, már a tatárjárás előtt állt, de az építkezés idejét nem ismerjük. Egy 1270-ben kelt oklevél utal a 13. század eleji birtokosaira, az Abákra. Többszöri tulajdonosváltás után királyi adományént került a Perényiekhez, tőlük pedig a Báthoriak örökölték meg. 2026-ban lesz ötszáz éve, hogy Perényi Péter koronaőr a mohácsi csata után Füzérre menekítette a Szent Koronát, s egy esztendőig itt őriztette.

…

A vár 1977-ben kezdődött régészeti feltárása egy hosszabb szünet után 1990-től a mai napig tart. Ezeket a kutatásokat Füzér önkormányzata és a Füzéri Várgondnokság rendelte meg és irányítja.

…

“2026-ra, a Szent Korona ötszáz évvel ezelőtti egyéves itt-tartózkodásának jubileumára szeretnénk befejezni a teljes történeti rekonstrukciót, addig még bőven van teendőnk” – vázolja a célkitűzést Horváth Jenő polgármester.

HULLÁMOK ÖLELÉSÉBEN   –   írta Stephanie Pearson

Az  Egyesült Államokat és Kanadát elválasztó Felső-tó belső világában, az Apostle-szigeteken a természet nem csak teremt, időről időre pusztít is – de mindig a megújhodásért.

Miután 1930 táján felhagytak a nyakló nélküli fakitermeléssel, csodás változás vette kezdetét. Az elszórtan megmaradt, immár békén hagyott facsoportok terebélyesedni kezdtek. De még így is három teljes évtizednek kellett eltelnie, mire Gaylord Nelson wisconsini szenátornak sikerült meggyőznie a Kongresszust arról, hogy a szigetcsoport igenis méltó az oltalomra. Végül 1970-ben Richard Nixon elnök aláírta a rendeletet, amely országos jelentőségű, védett tóparti területté nyilvánította az Apostle-szigeteket.

  A szigetcsoporton ma jó nyolcszáz féle növény honos, köztük az őszirózsák közé tartozó Packera indecora, a Mistassini-tavi kankalinféle Primula mistassinica, valamint az erdőlakó korallgyökér. Sok felső-tavi sziget aljnövényzetében mindmáig túlélt a szárazföld szomszédos területeiről már jószerével teljesen kiveszett kanadai tiszafa.

  Mivel a parkfelügyelet munkatársai kordában tartják a szarvasállományt, a gyarapodó kanadai tiszafaligetek tökletes élőhelyet kínálnak a Wisconsin államban veszélyeztetettnek nyilvánított, az Apostle-szigetekről kis híján kihalt, de ma már 11 szigeten visszahonosodott amerikai nyestnek. 

A régió egyedülálló természeti adottságainak köszönhetően ma már több más ragadozó, például a fekete medve, a vörös hiúz, a préri- meg a szürke farkas is egyre gyakoribb errefelé.

  A szigetcsoport ma is gazdag madárvilágát mintegy 140 fészkelő és 200 vándormadárfaj alkotja. 2021. nyarán a Nagy-tavak vidékén élő rövidcsőrű lilék veszélyeztetett állományának 74 számontartott költőpárja közül öt a Long-, illetve az Outer-sziget fövenyén rakott fészket.

  A rövidcsőrű lile fontos bioindikátor, jelenléte azt jelzi hogy gyógyulnak a Nagy-tavak homoki élőhelyei, nem mellékesen a térség természeti örökségének is jeles képviselője.

  Az Apostle-szigetek mindemellett emberek kis közösségeinek is otthont adnak. Az öt telep közül kettő a Sand-, három a Rocky-szigeten létesült. A US NPS-szel kötött szerződésük alapján a szigetlakók élethosszukig megmaradhatnak a területen. A horgászkunyhók, faházak, stégek jog szerint a parkfelügyelet tulajdonát képezik, de az itt élők a műemlékvédelmi szabályokkal összhangban kötelesek mindent kellő gondossággal karbantartani. Ennek fejében a szerződésben megnevezett személyeket életük végéig kizárólagos használati jog illeti meg.

  Phebe Jensch, az egyik utolsó “Szigeti”, ahogy magukat nevezik, így írja le, mit jelent számára és családjának a Sand-sziget: “Templomunk, otthonunk, lelkünk tápláló forrása.”

Virágba boruló Magyarország   –   Jean Orsolya írása

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és bár még hűvösek a reggelek, a levegőben már ott a tavasz ígérete. A napsugarak pedig nemcsak a tavasz első hírnökeit csalogatják elő, hanem bennünket, embereket is a szabadba vonzanak. 

…

Hazánk legnagyobb hóvirágmezeje – az ALCSÚTI ARBORÉTUM

Tudta? A hóvirág Benkő József (1740-1814) botanikusnak köszönheti a nevét, ő nevezte el így a latinul galanthus néven ismert kis tavaszköszöntő virágot. 2006 óta védett növénynek számít. Egy szál eszmei értéke 10 000 Ft.

Téltemetők paradicsoma  –  a PANNONHALMI FŐAPÁTSÁG ARBORÉTUMA

A tavasz közeledtének egyik biztos jele a kis sárga téltemetők megjelenése az erdőkben. Az UNESCO világörökségi listán is szereplő Pannonhalmi Bencés Apátság szabadon és ingyenesen látogatható arborétumában mi magunk is megcsodálhatjuk, milyen szép a tavasz hírnökének virágzása.

…

Virágzás februártól júniusig  –  a KÁMONI ARBORÉTUM

…

Tavasz kezdetén a vadvirágok színes pompája fogadja a látogatókat. Ilyenkor bont szirmot itt is több ezer hóvirág, tőzike és krókusz, áprilisban pedig a többszáz féle magnólia virágba borulásának lehetünk szemtanúi.

…

Medvehagymamezőkön  –  ZIRCI CISZTERCI ARBORÉTUM

…

Március végén az arborétum a medvehagyma rajongóinak paradicsomává válik: a jellegzetes illatú és fogyasztásra is alkalmas, zamatos növény ugyanis szőnyegként borítja be a tájat. A Zirctől nem messze található Bakonybélben ilyenkor medvehagyma-fesztivált is rendeznek, ahol végigkóstolhatjuk a különféle, medvehagymával készülő ételeket is.

…

Az örökké zöldellő kert   –  a JELI VARÁZSKERT

A Jeli Arborétumot Európa egyik legszebb botanikus kertjének tartják. A Vasi-Hegyhát lankái között megbújó közel 100 hektáros növénygyűjtmény már tavasz közepén látványos sétát ígér: érdemes bejárni a közel 50 éves, főleg áprilisban pompázó cserjefélékkel beültetett Áprilisi sétányt, ahol a havasszépéken túl a rokonságukat képező egyéb hangaféléket is megismerhetjük.

…

A virágszőnyeg a kert alapítója, gróf Ambrózy-Migazzi István 150 évvel ezelőtti születésének állít emléket 2019 óta.

…

Tulipánok birodalma  –  a VÁCRÁTÓTI BOTANIKUS KERT

A Vácrátóti Botanikus Kertben minden tavasszal több ezer tulipán pompázik: az ágyásokba kiültetett 40 ezer, a dézsákban díszelgő több ezer szál, összesen közel 80 fajta tulipán április végéig csodálható meg.

…

Orgonavirágzás  –  a BUDAI ARBORÉTUMBAN

A fővárosban élőknek sem kell messzire utazniuk, ha szeretnék a tavaszt zöldellő környezetben köszönteni. A Budai Arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, és mintegy 1600 fásszárú dísznövényfajnak, több száz hagymás virágnak és csaknem 250 féle egyéb évelő dísznövénynek ad otthont.

+1 tipp: a CSÁFORDI TŐZIKÉS ERDŐ

A Fertő-Hansági Nemzeti Park területén, Csáfordjánosfa mellett, a Répce folyó árterében lelhető fel a Kisalföld ritkaságszámba menő keményfa-ligeterdeje, az 1995 óta védettséget élvező csáfordi tőzikés erdő, ahol minden évben milliónyi tőzike virágzik az erdőben, virágtengerként borítva be az erdő talaját a kora tavaszi napokban. Az erdőt 4 km hosszú tanösvény szeli át, amelynek segítségével megismerhetjük a névadó virágot valamint az ártéri erdők növény- és állatvilágát.

Hatalom harc nélkül – Betlehem Ildikó írása

A farkasfalkákról az az elképzelés, hogy a bennük élő példányok között szigorú hierarchia uralkodik. A falkát az alfapár vezeti, őket követi egy helyettesként is működő béta, és a csoport végén áll vagy állnak az ómegák, amelyek a legkevésbé értékesek a falka számára. A valóságban azonban a vadon élő farkasfalka sokkal családiasabb. Általában egy szülőpárból és az utódaiból áll, és beletartoznak az idősebb, a falkát még el nem hagyó egyedek is. Az alfa kifejezés nem teljesen megfelelő, mert az sugallja, hogy valamiféle harc folyik a vezető szerepért.

Ám ez nem teljesen igaz. A felnőtt farkasok egyszerűen azért irányitják a csoportot, mert ők a szülők. Persze, hogy a farkasfalkák családi egységet alkotnak, nem jelenti azt, hogy a benne élő egyedek között nincs időről időre éles verseny, és hiba lenne úgy gondolni rájuk, mint egy kedves, boldog családra, ahol mindenki jól kijön egymással. A farkasok gyakran szétszélednek vagy elhagyják a csoportjukat, valószínűleg részben azért, mert a falkatársakkal versengenek az élelemért vagy más erőforrásokért. 

…

“A természetes farkasfalkában az alfahím és nőstény csupán a falka szülei, és a többi farkassal való dominanciaharcok ritkák, ha egyáltalán léteznek. A kanadai Ellesmere-szigeti falka megfigyelésével töltött 13 nyár alatt egyet sem láttam” – írja Mech, az Alfa státusz, dominancia  és munkamegosztás a farkasfalkákban című, 1999-ben megjelent cikkében. A vadonban a fiatal farkasok kiválnak a falkájukból, hogy ellenkező nemű társat találjanak, amellyel szaporodhatnak és új falkát alapíthatnak. A farkaspárok monogámok, általában nem váltanak partnert, kivéve, ha a pár egyik tagja elpusztul. A hím és a nőstény dominál a falkában, ők döntik el, ki eszik először. Ennek oka egyszerűen az, hogy ők a csoport többi tagjának a szülei. A vadon élő hím utódok és az apjuk között szinte egyáltalán nincs harc az alfahímstátuszért. Az alfafarkas kifejezést az 1985-ben alapított International Wolf Center (Nemzetközi Farkasközpont) már nem is használja. Amennyiben mégis egynél több szaporodó farkas van a csoportban, a tudósok a domináns nőstény vagy az alárendelt szaporitó kifejezést használják. Ahhoz tehát, hogy egy farkas egy csoprot vezetője legyen, nem harcra van szükség, általában egyszerűen csak találni kell egy társat, és megalapitani a saját falkát.

A farkasok családi közösségekben élnek. A szülőpár idősebb kölykei is részt vesznek a zsákmányszerzésben.

A GYARMATOSÍTÁS – Hahner Péter írása

Gyarmatosításnak a legtágabb értelemben valamely területnek egy távolabbi állam által történő birtokbavételét nevezzük, kereskedelmi, gazdasági vagy stratégiai előnyök érdekében. E jelenség végigkíséri az emberi történelmet. Ilyen értelemben beszélhetünk ókori görög vagy római gyarmatosításról. 

…

 Nehéz elhatárolni a gyarmatosítást az államhatalom kiterjesztésének más formáitól, s ezért legtágabb értelemben való használata számtalan vitára ad alkalmat. Vajon gyarmata volt-e Magyarország a Habsburg Birodalomnak? A helyes válasz valószínüleg tagadó: hazánk nem gyarmata, hanem egyik állama volt a Habsburg Birodalomnak. Vajon gyarmata volt-e Írország a 16-18. századi Angliának? A helyes válasz valószínüleg igenlő, de hozzá kell tennünk, hogy a hazájuk gyarmatosítása miatt kivándorló írek farmerként, katonaként és tisztviselőként Új-Zélandtól Kanadáig vezető szerepet játszottak a brit gyarmatbirodalom megszilárdításában.

Szűkebb értelemben a nyugat-európai nagyhatalmak 16. században meginduló amerikai, afrikai és ázsiai hódításait nevezzük gyarmatosításnak. Igaz, hogy ugyanekkor az Oszmán Birodalom, az Orosz Birodalom, a Szafavida Perzsia és az indiai Mogul Birodalom is hatalmas területeket hódított meg, az ő terjeszkedésüket azonban nem szokták e néven emlegetni. Ezt a meghatározást csak a Portugália és Spanyolország által megindított folyamatra alkalmazzák, amely új fejezetet nyitott a történelemben. 

…

 Háromszáz év alatt az európai hatalmak jogot formáltak a bolygó szárazföldjeinek több mint felére, bár távolról sem voltak képesek e terület hatékony kormányzására. Viszont óriási ökológiai változásokat indítottak meg, számtalan növény- és állatfaj honosodott meg új kontinenseken, amelyeken létfontosságú élelemforrássá vagy gyógyszerré válhattak. Az európai technológiai újítások világszerte elterjedtek, akárcsak az olyan betegségek, melyekre az ezektől elzártan fejlődő népek még nem szerezhettek immunitást. E járványok Amerikában ősi civilizációkat semmisitettek meg, s a bevándorlás következtében a helyükön új civilizációs központok jöttek létre. 

  A gyarmatosítást a különböző civilizációk egyenlőtlen fejlődése alapozta meg, s Európa technológiai vívmányai, államszervezeti előnyei és kulturális sajátosságai tették lehetővé. A hajóépítés és a fémművesség terén az európaiak rendkívül nagy előnyben voltak, vagyis jobb szállítóeszközökkel és fegyverekkel rendelkeztek, mint az amerikai népek, amelyek – minden kulturális eredményük ellenére – még a kereket sem ismerték. Európa egymással állandóan rivalizáló államainak vezető politikusai sokkal határozottabban törekedtek új erőforrások megszerzésére, mint más kontinensek intézményesen meggyengült, társadalmi és kulturális változásokra fel nem készült, külső kihívások el nem állított s minden innovációtól elzárkózó uralkodói. A felfedezőket egyaránt hajtotta a meggazdagodás, az ismeretszerzés és a kereszténység terjesztésének vágya.

   A kezdetben vezető szerepet játszó Portugália és Spanyolország mellé a 17. században Hollandia zárkózott fel, a 18. században pedig Nagy-Britannia és Franciaország vált a két legjelentősebb gyarmatosító nagyhatalommá.

…

  A 18. század végén és a 19. század első felében a régi gyarmatbirodalmak bomlásnak indultak. Az európaiakkal sűrűn benépesített gyarmatok többsége elnyerte függetlenségét.

Maradjunk egészségesek késő öregkorunkig: a Matuzsálem-kód

A Matuzsálemek 7 titka

A késő öregkorig tartó boldogság és egészség esélye azoknál a legnagyobb, akik életében 50 éves koruk körül az alábbi hét fontos tényező megtalálható:

• Párkapcsolatban élnek.
• Nem dohányoznak (vagy leszoktak), és rendszeresen, de csak kis mennyiségben fogyasztanak alkoholt.
• Valamilyen testmozgást végeznek.
• Bár szeretnek enni, de nem túlsúlyosak.
• Aktív szociális és családi élet élnek, és anyagilag biztonságban vannak.
• Nem, vagy csak nagyon kevés gyógyszert szednek.
• Magabiztosak és mindig kíváncsiak, érdeklődők.

A “Matuzsálem-kód” nem holmi kőbe vésett, megváltoztathatatlan genetikai kód. Mindannyiunk számára elérhető, csak némi akarat kell hozzá, hogy tudomásul vegyük. Megfelelő hozzáállással mind a hét tényezőt kedvezően befolyásolhatjuk. A megfelelő cselekvésre az élet elég hosszú időt bocsát rendelkezésünkre. Csak némi akaraterő szükséges, hogy leküzdjük káros szokásainkat.

SZERETNI VALÓ, BÖSZME MANÁTI   –   Gena Steffens írása

Néhány évtizede Florida partjainál már kiveszőben volt ez a tengeri emlős. A védelmében tett intézkedések nyomán sorsa idővel jobbra fordult, de most megint pusztulóban van a MANÁTI.

A MANÁTI, LAMANTIN, avagy a tengeritehén az állatok országának különös csoportját képviseli. Nem ragadozó, és nem prédaállat ez az akár 4 méteres testhosszt és 900 kilós testtömeget is elérő jámbor szerzet, élete evolúciós értelemben voltaképpen erőszakmentes.

A természetvédelem általában a legnépszerübb állatok közül választ magának jelképfigurákat, ilyen az elefánt (amúgy a manáti szárazföldi rokona), az óriáspanda és a delfin is – leginkább ők nyerik el a köz rokonszenvét. A manáti még korántsem volt olyan népszerű, amikor az 1978-as törvény Florida állam vizeit jelölte ki menedékeként és rezervátumaként, a melegebb vizű téli manáti-élőhelyeken, így Crystal River vizeiben is szigorúan korlátozva a hajók sebességét.

De miért látjuk ezt az esetlen, kissé idomtalan szerzetet oly szerethetőnek, holott lényegében csak eszik, alszik, és nemritkán szellentget is? A választ nem másutt, mint a Florida jelképévé lett manátik gyógyítására és rehabilitációjára is berendezkedett ZooTampában találtam meg.

A ZooTampa mantialagútja olyan sötét, akár az anyaméh. A háttérben sejtelmes, lágy muzsika szól. A vastag üvegtáblák mögött egyszercsak manátik jelennek meg, úgy hengerbucskáznak a vízben a fejünk felett, akár az asztronauták, amikor űrsétán vannak odakint. 

A manátit nem véletlenül emlegetik tengeritehénként is – akárcsak szárazföldi névrokona, bősz vegetáriánus, odavan a tengerifűért.

Evolúciója során a manáti alkatában vízinövények legeléséhez és emésztéséhez alkalmazkodott. Szárazföldi ősei 50 millió évvel ezelőtt költöztek vissza a vízbe.

A Save Crystal River 2015-ben – állami támogatást igénybe véve – megbízta a vízi élőhelyek helyreállítására szakosodott Sea & Shoreline céget, hogy távolítsa el a folyóból a szennyet, és az aljzatot ültesse be tengerifűvel.

Óriási feladatnak bizonyult a teljes meder beültetése. 

A 2022 januárjában végzett légi felmérések az eddigi legmagasabb egyedszámot adták eredményül: A Kings Bay vizében ezernél több egyedet számláltak. A helyreállított vegetáció hatására a halak, a csigák és a kék tarisznyarákok is visszatértek a Crystal-folyóba.

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (US EPA) szakértői úgy számolnak, hogy az Indian-folyó lagúnájának ökológiai kármentesítése mintegy 5 milliárd dollárba kerülhet, és húsz-harminc évbe telhet.

Városi történetek Debrecenből   –   Tóth Judit írása

Pincétől a padlásig a református nagytemplomban

Péchy Mihály építész tervei alapján 1805-ben kezdődtek meg és 1823-ban fejeződtek be a Debreceni Református Nagytemplom építkezési munkái. Alapterületét tekintve ez az ország legnagyobb református temploma, amely közel ezerötszáz fő befogadására képes.

1849 első felében Debrecen az ország ideiglenes fővárosa lett, öt hónapra ide költözött a kormány, az országgyűlés, és ide hozták a Szent Koronát is. Kossuth Lajos a Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Ezt a neves eseményt idézi meg a földszinti templomtérben látható Kossuth Emlékkiállítás, a mellette látható Gyülekezettörténeti Kiállítás legfontosabb kiállítási tárgya pedig a Vizsolyi Biblia eredeti példánya. A templomban megnézhetünk még egy bibliai makett- és festménykiállítást is, és bejárhatjuk szinte az egész hatalmas épületet, a templomtértől egészen a padlásig. Sőt azon is túl, hisz felmehetünk a nyugati torony kupolájába, illetve a két torony között húzódó panorámajárdára is, hogy a magasból is megcsodáljuk a várost és annak környékét.

A templom mögött álló emlékoszlop az 1673-ban gályarabságra ítélt református lelkészek és tanítók emlékét őrzi.

Madáretetés – kérdőjelekkel   

A természetes vizeken átvonuló és telelő vízimadarak sokkal könnyebben és gyorsabban tudnak reagálni a környezeti változásokra, mint az erdőlakó fajok. A jellemzően növényi táplálékot fogyasztó fajok (tőkés réce, bütykös hattyú) vagy az apró vízi szervezeteket fogyasztók (szárcsa, dankasirály) szívesen elfogadják a számukra élettanilag kevésbé értékes tápot is, mint amilyen a kenyér vagy a péksütemények. Ezek azonban sok gondot okozhatnak rövid és hosszú távon egyaránt. A legfeltűnőbb, hogy a mesterséges táplálékbőség kikapcsolja a vonulási ösztönt, ezzel helyhez köti a vízimadarakat. Az ilyen etetőhelyeken sokszor még a vizek részleges befagyása esetén is kitartanak a madarak. Ilyenkor az egy helyre sereglő, rosszabb kondícióban lévő példányok között megnövekszik az agresszió, és a betegségek is jobban terjednek – köztük az évről évre felbukkanó, egyben rendkívüli humán kockázatot jelentő madárinfluenza-vírus okozta megbetegedések.

Esti séták  az állatkertben – Kalandok, állatbemutató, barangolás a Kertben szakvezetőinkkel.

Időpontok: 2023. február 2, 16, március 23, április 20.

www.zoobudapest.com

CSENDES GYÓGYULÁS   –   Enric Sala írása

A 2016-os hősokk hatására a déli Line-szigeteket ölelő védett zátonyvilág nagyja elpusztult. Ám mint kiderült, a korall-szirtek azóta csodával határos módon új életre keltek.

A Csendes-óceán középső részén fekvő Vostok-szigetet régen egészséges korallzátony övezte. A tenger melegedése miatt súlyos károkat szenvedett ez az ökoszisztéma, de öt év alatt magára talált, gyógyulni kezdett. 

A 2015-2016-os El Nino jószerével az összes karfiolkorallt elpusztította, a Montipora-korallok viszont túlélték a vészt, a zátony így újjáéledhetett. 

Mit tanulhatunk hát ebből a példa nélkül való újjáéledésből? Azt, hogy a 2015-2016-os El Nino hősokkjának ellenálló korallok új életre tudták ébreszteni a zátonyvilágot. A déli Line-szigetek a Csendes-óceán egyik olyan térségében húzódnak, amelyet különösen súlyosan érint a globális felmelegedés, az ott élő korallok mégis alkalmazkodni tudtak a vízhőmérséklet emelkedéséhez. Ám ahhoz, hogy az elpusztult korallokon újak nőhessenek, a jelek szerint az is fontos, hogy az üres korallvázakat ne húsos barnaalga, hanem kemény Corallinales-alga borítsa be. Hogy mindezek a feltételek miért adottak a déli Line-szigeteknél ? Részben a növényevő halak – köztük a jókora papagáj- és doktorhalak – elképesztő tömege adhat erre magyarázatot. Ők ugyanis felfalnak minden húsos algafélét, mielőtt azok megtelepedhetnének az elhalt korallok mészvázán. Sekély vízben merülve még hallani is, ahogy a növényevő halak rágják-csócsálják a szirteket. A mészvázas, kéregképző Corallinales-algákban jóval kevesebb kárt tesznek – szívesebben eszik a “salátát”, mint a kemény mészkövet. 

Ez a megfigyelésünk is aláhúzza 2009-ben körvonalazódott nézetünket: a halászat tiltásával megóvott haltömeg kötelező feltétele a korallzátonyok gyógyulásának.

Mikor mérték meg először a Föld kerületét ?

Aki azt gondolja, hogy valamilyen modern, csúcstechnológiás dologról van szó, nem is tévedhetne nagyobbat ! 

Ugyanis már a régi görögök is képesen voltak erre.

A Föld kerületét először a görög Eratoszthenész Pentatlosz határozta meg az időszámításunk kezdete előtt nagyjából 200 évvel. 

A kor nagy tudósaihoz hasonlóan ő is egyszerre volt matematikus, csillagász, költő történész, zenetudós, térképész és filozófus. Elméletet alkotott arról, hogy ha a holdfogyatkozást a Föld árnyéka okozza, akkor a Földnek gömbölyűnek kell lennie, hiszen akkor vethet a Holdra kör alakú árnyékot. Felhasználta azt a megfigyelést is, amely szerint a nyári napfordulón Szüéné városában a nap nem vet árnyékot, azaz teljesen merőlegesen süt. Ugyanebben az időpontban a kicsit távolabbi Alexandriában egy merőlegesen a földbe szúrt bot segítségével megmérte a napsugarak beesési szögét. A két város távolságából és a mért szögből pedig ki tudta számolni a Föld kerületét.

A korabeli, szadion nevű mértékegységben 250 000-et kapott eredményül, ami kilometerre átszámolva 39 425. Ez pedig alig 1,5 %-kal kevesebb mint a modern módszerekkel mért érték. Ez bámulatos eredmény, tekintve, hogy a későbbi korok tudósai ennél csak pontatlanabb eredményeket kaptak! Eratoszthenész eredményeit többek között Kolumbusz is megvizsgálta, mielőtt elindult volna történelmi útjára, de inkább az akkoriban megbízhatónak tartott Toscanelli-féle térképnek hitt, amely 25 %-kal kisebbre becsülte a Föld kerületét. Így hihette a felfedező a megérkezése után szentül, hogy Ázsiában van.

NORMAFA   “A magyar Grönland”   –   Jancsó Ágnes írása

Évszázadokkal ezelőtt egy magányos bükkfa állt a Svábhegy legmagasabb pontján. Akkor még elképzelhetetlennek tűnt, hogy lábszánkózóktól és ródlizóktól lesznek hangosak a havas lejtők. A századfordulón felbukkanó új téli sportok olyannyira népszerűvé váltak, hogy az 1930-as évekre a Normafa az ország egyik legjelentősebb síközpontjává vált, ezreknek kínálva kikapcsolódást.

Régi kutatások bizonyítják, hogy az emberek már 3-4 ezer évvel ezelőtt is használtak lábra erősíthető fadarabokat, amelyek a jeges, havas utakon megkönnyítették a mozgást. A sísport Norvégiában született meg, az első síugróversenyt Telemark fennsíkján rendezték meg 1879-ben. Másfél évtizeddel később, 1895-ben Demény Károly, Bély Mihály és társaik Budakeszit fedezték fel síléceken, a Normafán keresztülvágva, és hamarosan létrejött az első magyar síegyesület is. 

Az első budapesti síversenyt 1909-ben rendezték meg. Az országos megmérettetésben rövid lesiklás, műfutás és síugrás számokban indult el 26 versenyző. Ekkor még egy domboldalban alakították ki az ugratót, az első igazi sáncra 1919-ig kellett várni. Öt évvel később már egy 30 méter hosszú, 9 méter magas és 3 méter széles új sáncot avattak, az eseményről a Színházi Élet is beszámolt.

A Normafa és környéke az 1920-30-as évekre az ország legjelentősebb síközpontjává vált, egy havas napon akár több ezren is megfordultak itt. Hét pálya várta a sielőket.

“Szánkón, a tiszta téli levegőn, miként a madár, repülni: gyönyör és pompás mulatság. Hej! – micsoda egészséges légfürdő az. Amellett az ember gondjaitól megszabadul, kedélye fölvidul” – idézte a Hegyvidék Újság 2021-es cikkében Bély Mihályt, aki nem csupán a síelés, hanem a szánkózás hazai úttörője is volt. A 20. század első éveiben sorra épültek a több kilométer hosszú pályák, többek között Zugligetben, Hüvösvölgyben és a Naphegyen. 

Petőfi 200 évforduló 

SZABADSÁGTÓL SZERELEMIG  –   Hulej Emese írása

A változó szerencse szekerén

Huszonhét évet sem élt, de bejárta az egész országot. Az akkori, jóval nagyobb országot. A Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai születésétől kezdve összesen háromszáz helyváltoztatását számolták össze. Katonáskodása alatt megfordult a mai Ausztria területén, két nagy utazást tett Erdélyben, ott ismerte meg és vette feleségül Szendrey Júliát. Ugyanígy két nagyobb utazás során járta be a Felvidék nagyvárosait, és eljutott Kárpátaljára is. Nagy utat tett meg átvitt értelemben is, hiszen egy mészáros egyszerű fiából országosan ismert és elismert emberré emelkedett. Volt nagyon szegény, szó szerint nyomorgó, majd eljutott odáig, hogy meg tudott élni a költészetből.

Nyisd ki füledet

“Ej, ráérünk arra még!” – mondta édesapám gúnyosan, amikor halogattam a szobámban a rendrakást. Csak később tudtam meg, hogy Petőfit idézte, akkor tanultam meg mi is az a patópálkodás. Húzd rá, cigány, csak azért is… Anyám, az álmok nem hazudnak… A szerelem sötét verem. Mondogatjuk, talán eszünkbe sem jut, kitől tanultuk. Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – ezt is ő írta, és tőle tudjuk, hogy az ember néha otthagy csapot, papot. Meg azt is, hogy azért a víz az úr. Táplálta, felragyogtatta a nyelvet, örökre beleszövődött hétköznapi beszédünkbe. Ez a velünk élő Petőfi.

… aki az evangélikus egyház eredeti keresztelési bejegyzése szerint 1823. január elsején született, és Petrovics Alexander néven jegyezték be.

“Családtagjaid, mindennapi társaid, s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra, mint a kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik” 

Weöres Sándor

Ellentétekbe rejtett varázslat   –   Bencsik Gábor írása

Azt nem lehet pontosan tudni, hogy ki és mikor készítette az első cserépkályhát, de azt igen, hogy a 12. század előtt nemigen létezett ilyesmi. Jó darabig még utána sem nagyon, legalbbis nem abban a formájában, ahogy ma ismerjük. A tudomány mai állása szerint legvalószínűbben Svájcban támadt valakinek az az ötlete, hogy az agyagból tapasztott kemence oldalába mély üregű  kályhaszemet illesszen, és azzal növelje a kemence hőleadó felületét. Előbb volt tehát a cserépből készült, tál vagy korsó formájú kályhaszem, és csak később, a 14-15. századra lett ebből a kezdeményezésből csempékből felépített teljes cserépkályha.

Azóta is a régészek egyik kedvenc lelettípusa a középkori cserépkályha-töredék, hiszen az égetett, mázas agyag évszázadokon át megmarad, a szakember számára rengeteg információt őrizve a hétköznapokról. A régi időkből rengeteg ép kályhaszem és -csempe is fönnmaradt, köztük növényi motívumokkal, alakokkal gazdagon díszített darabok. Egész tudományága van ma már ennek az emlékegyüttesnek, a legszebb darabok múzeumok kincsei.

Gyerekkorom otthonának cserépkályhája nem ilyen volt, a maga fakósárga színével inkább jellegtelennek volt nevezhető. Egyszerű, hasábforma építmény volt, mégis lehetett szeretni, háttal nekidőlni, élvezni a melegét. Reggel kihamuztunk, begyújtottunk, napközben raktunk rá, este csöndben kialudt. Szép ritmust adott a napjainknak ősztől tavaszig.

Bevallom, gyújtóst hasogatni nem szerettem, kihamuzni sem nagyon, begyújtani annál inkább, megengedett módon a tűzzel játszani. Odaguggoltam a kályha elé, pakoltam be gondosan a fát. Jobbról, balról egy-egy negyed hasábot, azokra keresztbe a gyújtóst, a gyújtósra a kisebb darabokat, rá nagyobbakat. A gyújtós alá galacsinná gyűrt újságpapírt, lehetőleg napilapot, de szükségből a színes magazinok is megtették. Gyufával meggyújtottam, és néztem, ahogy lángra kap a fa.

Talán nincs is olyan ember, aki ne szeretné nézni a tüzet. Egymásnak feszülő ellentétekbe rejtett varázslat van benne, vonz és taszít, éget és melegít, miközben önmagát soha meg nem ismételve lobog, megunhatatlanul. A halkan ropogó eleven tűz még akkor is elbűvöl, ha a cserépkályha tűzterében van bezárva, ha csak hallani a ropogását, ha csak érezni a sugárzó melegét.   

Az ihlet otthona  –   Bencsik Gábor írása

Kaposvári villáját képeinek árából vásárolta Rippl-Rónai József. A festő egyes alkotásai ma már többet érnek, mint a varázslatos hely, ahol készültek. A Rippl-Rónai Emlékház és Látogatóközpontba érdemes újra és újra betérni, az egykori otthon és műterem időkapszulaként őrzi a művész szellemét.

Rippl-Rónai József a kaposvári sváb tanító és a félig-meddig horvát édesanya fia gyógyszerészként kezdte pályáját Pécsett és Kaposváron, majd házitanítóskodott a Zichy grófoknál, és közben magánúton rajzórákat vett. A kor művészpártoló légköre által támogatva, mint számos magyar kortársa, ő is a híres müncheni művészeti akadémiára iratkozott be, majd Párizsba ment, ahol 1887-ben maga Munkácsy Mihály fogadta segédjéül. Bár Munkácsy akkoriban valóságos festőfejedelemnek számított, hatalmas párizsi palotájában a kor leghíresebb emberei fordultak meg, Rippl-Rónai nem az ő útját követte, inkább a kiteljesedő impresszionista irányzathoz csatlakozott.

Önéletrajzának tanúsága szerint Párizsban a legnagyobbakkal kötött barátságot, és maga is sikeres festőnek számított. Két-, majd egészen az első világháborúig háromlaki életet élt, először Párizsban és Pesten, majd Kaposváron is otthont rendezve be magának. Az első nagy pesti kiállítása 1906-ban akkora sikert aratott, hogy a képei árából vehette meg a kaposvári birtokot. A világháború kitörése Párizsban érte, ellenséges ország polgáraként internálták, csak 1915-ben tudott hazatérni. Ettől kezdve a kaposvári Róma-villa volt az igazi otthona. 

Az olvasás hangos öröme   –   Hulej Emese

Az olvasás mindenkié. Azé is, aki nem látja a betűket. Több száz önkéntes dolgozik azért, hogy vak és látássérült társaikhoz hangoskönyv formájában eljussanak a klasszikus és a kortárs regények, útleírások, életrajzok, szakkönyvek és tankönyvek.

Ők a felolvasók.

Mi múlik rajtam ?   –   V. Kulcsár Ildikó

A hálára képes emberek nemcsak boldogabbak, de egészségesebbek is.

A szegényeket önzetlenül segítő Kalkuttai Teréz anyáról kevesen tudják, nemsak önzetlen szent volt, hanem bölcs, kemény, következetes asszony is, aki a híres nyolc parancsolatban megszívlelendő és józan tanácsokat ad. “Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik. Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!” Kizárólag rajtunk múlik, hallgatunk-e rá.

Háziállat ajándékba   –   Bús István

Évekig remekül elvoltunk hármasan. Aztán egyszer csak elkezdtek beszivárogni az életünkbe az állatok, és ma már egészen másmilyen emberek lettünk – éppen miattuk. Karácsonykor rendszeres téma, hogy ajándékba halat, kiskutyát, hörcsögöt szeretne a gyerek. És mi lesz, ha megvesszük neki?

Amikor a gyertyát felváltotta az égősor   –   Balázs-Piri Krisztina

Angyalkák, gömbök, szaloncukor. 

Jókai és a szalonczukkedli.

Nincs karácsony nélküle: a szaloncukor őse a fondant-cukor, amely a 14. században Franciaországból indult világhódító útjára. Hozzánk a 18. század második felében érkezett meg: neve a német salonzucker szóból ered, Jókai Mór, aki az első pesti karácsonyokról először tudósított, még szalonczukkedlinek nevezte. Valószínüleg azért hívták így, mert a polgári és főúri házak szalonjaiban tünt fel először: kis tálkákból kínálták ezt a fajta édességet a vendégeknek, és csak később helyezték a finomságot a szalonban álló karácsonyfára. Kezdetben kézzel készítették, majd a hamburgi cukrászmester, Stühmer Frigyes 1868-ban a mai Szentkirályi utca helyén lévő Ősz utcában létesített, első “gőzüzemű” csokoládégyárában elkezdték gyártani a szaloncukrot a Gerbeaud cukrászda számára is.

A szaloncukor tömegtermelése a világháború után indult újra, a zselés szaloncukor a hetvenes évek nagy slágere volt. Előtte, a nagyon-nagyon szegény ötvenes években a csokibevonat nélküli rózsaszín, sárga, barna konzumszaloncukor volt az egyedüli lehetőség, mi tagadás, a mi családunkban az is az utolsó szemig elfogyott… Pedig aligha vehette volna fel a versenyt a mai kézműves szalonczukkedlikkel, lám, mégis, ma is nosztalgiával gondolunk rá.

A téli Bükk   –   Papp Diána

Adventi villamossal Miskolcon, kisvasúttal a Garadnáig.

Télen az ember talán még gyakrabban vágyik a hegyek látványára. A Bükkbe utazva még akkor is karácsonyi mesevilág tárul elénk, ha épp elmarad a havazás. Lillafüred, Bükkszentkereszt, Mályinka…- csak néhány a téli romantikus észak-magyarországi úti célok közül.

Hóember és Hócica   – Tóth Krisztina

– Tudom, Murci, hogy mit szeretnél – simogatta meg Lili a cica fejét.

Felöltözött, kesztyűt húzott, és apával délig újra megépítették a Hóembert. Közvetlenül mellé pedig, hogy ne legyen egyedül, egy hegyes fülű hócicát gyúrtak. A hócica bajsza partvisszőrből készült, a két szeme pedig az a két icipici, zöld gömbdísz lett, amelyeket Murci előző este levadászott a fenyőfa alsó ágairól.

Este, amikor már minden villanyt leoltottak, és a család lefeküdt aludni, bámult befelé a kertből a teraszajtón át a Hóember és a hócica. Nézték a szobában csillogó fenyőfát, és örültek, hogy nincsenek egyedül. Ahogy örült odabent Lili is, akinek az ágya mellett összegömbölyödve aludt Murci, a kis kandúr.

PEDIBUSZ  Közösségben, két lábon   –   Parti Judit írása

Nyugat-Európában huszonöt éves gyakorlata van, hogy közösségi összefogásban, civil kezdeményezésként felnőtt kísérettel gyalogolnak a gyerekek az iskolába. Az élhető, “lassú városok” gondolatát olaszországi tanulmányai alatt tette saját célkitűzésévé is Mészáros Judit, Gödöllő főépítésze, aki kollégáival és az önkormányzat támogatásával az első lépések egyikeként teremtett keretet egy fenntartható, egészséges közösségi közlekedés számára: ez a gödöllői Pedibusz.

Az első járatok 2021. novemberében indultak a Hajós Alfréd Általános Iskolához, azóta ezek lettek a H1-es és H2-es járatok, a kísérők száma pedig időközben huszonhatra duzzadt, de egyre több a jelentkező gyermek is.

Az iskola előtt a gyerekek matricát kapnak a Pedibuszos albumukba – amelyeket később ajándékokra válthatnak. 

Azt már Mészáros Judit főépítésztől tudjuk meg, hogy Pedibusz-logós esőponcsót és egyedi tervezésü vízhatlan tornazsákot kapnak majd a fiatal sétálók, ha betelik a matricásalbumuk.

“Olaszországban tanultam, és ott láttam az első példákat erre a gyakorlatra; még óvodásokat is vittek így reggelente” – meséli Judit. “Svájcban országos hálózat alakult ki, minden városban ugyanaz a logó, elérhető és jól nyomon követhető a térképhálózat, amiben látszanak a járatok menetrenddel, utaslétszámmal együtt; nekik összesen 1500 járatuk van országszerte, amelyek hóban, esőben ugyanúgy működnek – valahogy Svájcban sem probléma az időjárás.”

MÚZEUMOK ÉS EMLÉKHELYEK, AMELYEK KICSIT ELTÉRNEK A MEGSZOKOTTÓL  –  Jean Orsolya írása

Szedjünk betűt, kössünk könyvet Gutenberg-présen! Hollókő hazánk egyik olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökségi listáján, így világszerte ismerik. Kiállítóhelyei között is egyedi a XIX. századba visszavezető nyomdászmúzeuma. Hihetetlen élmény, hogy az ember egy kétszáz évnél idősebb, fém Gutenberg-présen nyomtathat magának, de a kézi betűszedéstől a kézműves könyvkötészetig a teljes folyamat kipróbálható. A műhely a népi világörökséget köti össze a magyar nyomdászat több évszázados hagyományaival, minikönyv-kiállítást, litográfiai köveket, fabetűs plakátkiállítást, korabeli nyomdászkiadványokat is bemutatva

RÉGI IDŐK MOZIJA   –   Jásdi Beáta írása

Perec, tökmag, bársonyzsöllye

Eleinte nem hittek a mozgófénykép sikerében, afféle vevőcsalogatónak használták a feketekávé mellett bemutatott ingyenfilmet. Ungerleider Mór kávéház-tulajdonos is csak akkor alakíttatta át a Rákóczi út 68. szám alatti, Velence nevű kávéházát, amikor meggyőződött róla, hogy önmagában ezért a látványosságért is hajlandók fizetni az emberek.

…

Egymás után nyitott közel száz mozgószínház, az Omnia, a Corso és a többiek, Pesten Budán, a peremkerületekben és persze országszerte. 1907-ben húzták fel az első moziépületet a mai Corvin Áruház helyén, az Apolló filmszínház tetején emeletmagas filmtekercs hirdette a látványosságot. Már ekkor kialakult a drága és olcsó, a premiermozi és az utánjátszó mozi fogalma, míg az utóbbiban perecet és tökmagot árultak a felcsapható faszékek között, a belvárosi mozipalotákban egyenruhás portások fogadták a látogatókat, akik bársonyzsöllyékben foglaltak helyet.

Tudomány, velencei tükrökkel

A mozi viszonylag olcsó szórakozásnak számított, viszont nagy bevételt hozott a vállalkozóknak: így 1929-ben már kilencvenkét mozi várta Pesten a nagyérdeműt. A második világháború után az Urániában vetítettek először. 1945-ben a Szabadság című napilap így hirdette az előadást: “Az oreli csata című filmmel a hősi orosz fegyvert ünnepeljük!” Gimnazistakorunk nagy fölfedezése volt a Rákóczi úti Uránia mozi, a közeli Trefortból gyakran jártunk ide filmeket nézni a hetvenes évek elején. Megdöbbentett a belső tér meseszerű gazdagsága, a mór stilusu diszités aranyos csillogása, a rengeteg tükör. Azt azonban csak később tudtam meg, hogy az épületet varieté céljára Schmahl Henrik tervezte, aki a velencei gótikus stílust ötvözte az itáliai reneszánsz és az arab-mór épitészettel. A mulató, bármilyen fényűző is volt, gyorsan tönkrement, a gyönyörű ház mégsem maradt gazdátlan. 1897-ben az Uránia Magyar Tudományos Egyesület szinháza kezdte meg benne vetitéssel egybekötött ismeretterjesztő előadásait. A legkülönbözőbb témákkal próbálták becsalogatni a közönséget: Képek Shakespeare életéből, Egyiptom története, Az államháztartás, A vegytan és eredményei mellett nem féltek vetitett képekkel bemutatni a pesti nyomort sem.

1916-tól a tudományos előadások egyre inkább délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek, az Uránia ismét mozi lett.

A mesés tél ihlette

Letisztult, minimalista összhatásra törekedett alkotónk, amikor megálmodta a lélegzetelállítóan szép ajtókopogtatót, amit sokkal egyszerűbb és gyorsabb elkészíteni, mint gondolnád.

Van zsákomban minden jó

Hamarosan itt a Mikulás! A gyerekeknek hatalmas élmény ez a nap, egy ilyen szuper egyedi zoknival pedig még különlegesebbé teheted.

Gyula, Erdély kapuja

Közvetlenül a román határ mellett, a Fehér-Körös partján fekszik egy kis város, amely mégis komoly hírnévre tett szert az országban: Gyula nemcsak nyáron vonzó, hanem télen is.

Különleges erődítmény

A város jelképe a Gyulai vár, mely Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára, amit a 14-15. században emeltek. Mocsárba épült, tölgy cölöpökön áll, melyekből kettőt sikerült megmenteni az 1960-as évek ásatásai során. A várban működik vármúzeum és nyaranta várszínház is, ami sokakat vonz a városba. Még ennél is népszerübb azonban a vár körül elterülő kert, ami rengeteg különféle programnak ad helyet egész évben: a téli időszakban például jó eséllyel elcsíphetünk itt egy mézeskalács-fesztivált vagy adventi programokat. 

A történelem nagyjai

Gyula iskolái miatt is kiemelkedik a térség települései közül. A város több nagy névvel járult a magyar kultúra nagyságához. Híres szülötte Erkel Ferenc zeneszerző, a magyar Himnusz megzenésítője, Kohán György Kossuth-díjas festő és Bay Zoltán világhírű fizikus is. Ha Gyulán járunk, ne hagyjuk ki az eredetileg 1840-ben, Salis András cukrászmester által alapított patinás Százéves cukrászdát, no meg az Almásy-kastélyt sem, ahol mindig érdekes állandó és időszaki kiállításokkal készülnek.

Tudtad?

A város helyén álló egykori monostort valószínüleg egy Gyula nevű főúr alapította Gyulamonostora néven.

14 HAZAI ÉLMÉNY – Jean Orsolya írása

Ha igazán szeretnénk megismerni Magyarországot, és némi kalandvágy is szorult belénk, butaság lenne a kötelező nevezetességeknél megállni. Mert hazánk tele van olyan különlegesebbnél különlegesebb látnivalókkal, amelyek többsége bizony egyetlen útikönyvben sincs benne. Összeállításunkban olyan különleges helyeket gyűjtöttünk csokorba, amelyek ugyan nem tartoznak a legismertebb nevezetességek közé – egy-kettő kivételével -, mégis kihagyhatatlanok, és maradandó élményekkel gazdagíthatnak bennünket.

A TÁKOSI “MEZÍTLÁBAS NOTRE-DAME”

Lenyűgözően szép református templomba léphetünk be a pici beregi faluban, Tákoson. A paticsfalas építmény kazettás-festett mennyezete egy erdélyi asztalosnak köszönhető, aki valószínűleg a 18.században készítette. Sok hagyomány kötődik ide – istentiszteleteken ma is a napkeleti oldalon ülnek a férfiak, a napnyugatin a nők. A mívesen beszélő templomgondnoktól sok érdekességet megtudhatunk az épületről, többek között azt is, miért nevezik a párizsira sem méretében, sem díszítettségében nem hasonlító tákosit mezítlábas Notre-Dame-nak. Akit érdekel, járjon utána!

A magyar mint idegen nyelv  –  Leimeiszter Barnabás írása

Miért tanult a lukkai örökös herceg magyarul?

Akár valami huszadik századi abszurd dráma címe is lehetne ez, valójában azonban egy 1830-as, a Tudományos Gyűjtemény  című folyóiratban megjelent cikkről van szó, amelyet Deáky Zsigmond, korának fontos egyházi embere írt. Deáky teológus karrierje mellett az Esterházy gyerekek nevelőjeként bejárta Európát, a Rómában megismert notabilitásokat pedig a magyar nyelv elsajátítására ösztökélte. Köztük volt a piciny Luccai Hercegség feje, a politikai praktikákhoz kevéssé konyító, de rendkívül művelt Bourbon Károly Lajos is, aki Vörösmarty beszámolója szerint jól beszélte a nyelvünket, és mindennap magyar imádságoskönyvet forgatott. Deáky cikke viszont a trónörökössel, Ferdinánd Károllyal foglalkozik, aki mellé 1827-ben nevelőnek vették fel a magyar papot. Valóban, miért is kezdett el egy négyöt éves itáliai hercegcsemete magyarul tanulni? Deáky röviden válaszol: “Mert kedve vala.” “Más és nyomósabb kérdés: jó vala e azt megengedni? A’ felelet erre is igen könnyű, mert már abból, a’ mi történt tudni való, hogy nem csak jó, hanem igen is jó vala” – folytatja, kifejtve, hogy nem ért egyet Rousseau teóriáival a gyermek személyiségének természetes kibontakozásáról: szigorú elvek szerinti nevelésre van szükség, ha viszont “üres óráiban elhagyván bábjait” magyar szavakra kérdez rá, miért is ne biztassa őt? “Az öt esztendős gyermek, kinek ereiben csupa hangyák tanyásznak, gyakran több órákat töltött csudálatos figyelemmel a’ magyar tanulásánál.” Ez azért is figyelemre méltó, mert Ferdinánd Károly különösen rakoncátlan fiú hírében állt. A magyar pap 1841-ig maradt a luccai udvarban, s megírta az első olaszoknak szánt magyar nyelvkönyvet. Ami alkalmazóit illeti, történetük az ancien régime térveszésének szemléletes példája. 

A GUANÓTÓL A GÁZKAMRÁKIG – Mártonffy András írása

Az emberiség megmentője és tömeggyilkosa      

Guanótörténelem

…  A legjobb minőségű természetes guanót a mai Peru partjai közelében fekvő szigetvilág termelte, mivel az éghajlat tökéletes volt ahhoz, hogy a madarak ürülékében található fontos tápanyagok sokáig használhatóak maradjanak. Az Andok parti védékein élő népek már évezredekkel ezelőtt használták, az inka birodalom pedig szigorúan szabályozta a felhasználását, és halálbüntetéssel sújtotta azt, aki a trágyát termelő madarakat elpusztította.

… Peru a tizenkilencedik század elején államosította, majd olyan előnyös szerződésekben árulta a guanókészletét, hogy az ország szinte felvirágzott. 

… A feltörekvő Egyesült Államok is hamar rájött a guanó értékére, és 1856-ban külön törvényt hozott róla. Ettől kezdve bármelyik amerikai állampolgár kisajátíthatott egy általa talált lakatlan guanószigetet, és élvezhette az állam teljes védelmét. Már a következő évben elkezdtek szigeteket elfoglalni, hamarosan több mint száz új “gyarmatot” csatoltak az USA-hoz. Sokan ezt a törvényt tartják az agresszív amerikai terjeszkedés kezdő lépésének. A guanótörvény egyébként a mai napig érvényben van, és ha egy állampolgár a követelményeknek megfelelő szigetet talál, az amerikai elnök elvileg fel van hatalmazva arra, hogy akár a hadsereget is bevesse a terület védelmére.

Az Európába irányuló szállítmányok hamarosan olyan méreteket öltöttek, hogy a szigeteket borító, esetenként több száz méter vastag madárürülék-réteg a huszadik század elejére vészesen megfogyatkozott. A kényelmes életnek vége szakadt, és a tudósok megkongatták a vészharangot. A guanó által biztosított nagy mennyiségű nátrium nélkül nehéz volt terményekkel ellátni a megszaporodott népességet.

A világ vegyészeinek elitje lelkesen vetette bele magát a kutatásba. Németország járt az élen, a tudósaik ádáz küzdelmet folytattak, mivel egy olyan kémiai problémát kellett megoldaniuk, amelyet addig senkinek sem sikerült.

… Végül hosszas, fáradhatatlan kutatómunka után az egyik legbefolyásosabb német vegyész, Fritz Haber rukkolt elő a megoldással. 

… Haber egy csapásra megbecsült vegyész és híres ember lett, azonnal magas pozíciót is kapott.

… Mindez megmaradhatott volna ebben a mederben, és megkérdőjelezhetetlenül őt tehette volna a világ valaha élt legnagyobb vegyészévé, ha ki nem tör az első világháború.

…

Az ismerkedés és társkeresés színterei a szocializmusban – Kovácsné Magyari Hajnalka írása

Iskola, házibulik, és építőtáborok

A hatvanas évektől kezdve általános volt, hogy koedukált iskolákká váltak az addigi lánypolgárik és fiúgimnáziumok, így a fiatalok immár az oktatási intézményen belül is szabadon ismerkedhettek egymással. Többen már gimnáziumi éveik alatt gyűrűs menyasszonyként koptatták az iskolapadot, az iskola befejezése után pedig sokan szinte azonnal összeházasodtak.

És természetesen ott voltak a házibulik, amelyektől minden szülő féltette a lányát, hiszen felnőtt felügyelet nélkül voltak, és alkoholt is ittak ezeken a bulikon. A fiatalok között azonban nagyon népszerűek voltak.

A lányok egyre későbbi időpontig maradhattak, bár szüleik elvárták, hogy éjfél előtt hazaérjenek, továbbá az is elvárás volt, hogy a fiúknak haza kellett kísérni őket. A hatvanas években a twist és a rocky volt az, amiért megőrültek minden buliban, a hetvenes-nyolcvanas években pedig már a lassúzást várták a legjobban a fiatalok, akik ilyenkor szorosan összebújva táncoltak egymással.

A Kádár-korban az ifjúságpolitika a fiatalok társadalomba való beilleszkedésére fektette a hangsulyt. Országszerte építőtáborokat szervezett, melyek azon túl, hogy nyaralást és némi zsebpénzt biztosítottak a részt vevő fiataloknak, ismerkedésre és barátkozásra is lehetőséget adtak. A párt nem titkolt szándéka edukációs jellegű volt: beplántálni a fiatalokba a szocialista elveket, ideológiákat. Ők azonban leginkább a nyári kalandokért, szerelmekért jelentkeztek ezekbe az épitőtáborokba, ahol fürdőruhás fiúk és lányok hordták a barackosládákat, vagy szedték a fáról a gyümölcsöt.

A Duna ölelésében – Demeter Anna, Meszleny Zita írása

Ki viszi át?

Máshol a buszmegállóban, Szigetmonostoron a hajóállomáson várakoznak álmos szemű iskolások hétköznap reggelente, hogy becsöngetés előtt a tanterembe érjenek. Csupán egyetlen híd vezet a Szentendrei-szigetre, az is jó messze, így a kompozás az itt lakóknak mindennapos. A révészek pedig, akik átviszik őket a túlpartra, szintén az életük részévé válnak. A falu két gyalogos- és két autós kompjának kapitányai mögött jó sok út és jó sok történet áll, amit a kikötők közötti ingázás közben örömmel meg is osztottak.