2024
SZEPTEMBER
Magyar dráma napja szeptember 21.
Madách Imre: Az ember tragédiája c. műve ezen a napon 1883. évben került bemutatásra. Ennek tiszteletére rendezik meg 1984. óta a magyar dráma napját.
A dráma monológra, párbeszédre épülő, leginkább színpadra szánt prózai vagy verses mű. Az előadás főbb jellemzői a feszültség, konfliktus, majd a megoldás – mindez kiélesítve.
A dráma műnem görög eredetű – a Kr.e. V.sz. időszakára tehető. Műfajai : tragédia, komédia, tragikomédia.
/K.ZS./
AUGUSZTUS
Állatkertek éjszakája
A Budapesti Állat- és Növénykert – Magyarország első állatkertje – 1866. augusztus hónapban nyitotta meg kapuit a gyerek és felnőtt látogatók előtt. Ennek emlékére rendezik meg 2012. óta minden év augusztusában az Állatkertek éjszakáját.
Idén augusztus 30-án, péntek este 19.00 – 23.00 óráig várja látogatóit az állatkert érdekes, látványos programokkal.
/K.ZS./
JÚLIUS
1879. július 19-én Kiskunfélegyházán megszületett Móra Ferenc író, újságíró, régész muzeológus
A magyar ifjúsági irodalom kiemelkedő alkotója. Művei rávilágítanak kora társadalmának abszolút szegény rétegének életére. Valósághű módon ábrázolja a szegény családok mindennapi életét, az élelemért való keserves küzdelmét. Mindezt teszi fanyar humorral, a nyomor szereplőinek és elemeinek képszerű, látványos bemutatásával.
Móra Ferenc az irodalmi alkotásai mellett a régészet világában is tevékeny szerepet töltött be. Elhunyt 1934. február 8-án.
“Szép volna az élet, ha minden ember csak félolyan jó volna, mint amilyennek felebarátját szeretné!“
június
2024. június 29. Duna nap
2024. évi jelmondata: “Őrizzük meg kéknek a Dunát”
1994. évtől, a Duna Védelmi Egyezmény aláírásának napjától ünnepeljük a Duna napot
A Duna neve vitatott, thrák, szkitha, vagy kelta eredetű, a latin Danubius névre utalva.
A tíz országon áthaladó Duna Európa második leghosszabb folyója, 2890 km-en keresztül szeli át földrészünk gyönyörű tájait, útja hazánkban cca. 990 km hosszú.
Magyarországon Duna főfolyó által kettéválasztott területeket, partokat 19 híd köti össze. Északon a Medvei híd (Vámosszabadi) az első, délen a Türr István híd (Baja) az utolsó magyarországi dunai híd.
Országunk első dunai hídja a Széchenyi lánchíd. A W.T. Clark által tervezett, Clark Ádám mérnök irányításával épült hidat 1849-ben adták át, a második világháborúban a németek felrobbantották. Újjáépítése 1949-ben készült el, majd 1973-ban és 1987-ben felújították.
A Duna gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, kultúr- és művelődéstörténeti szempontból jelentős összekötő lánc Kelet és Nyugat között.
Krajnyák Zsuzsa
május
130 éve, 1894-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt az Aquincumi Múzeum.
I.sz. 89-ben létesült római katonai tábor, későbbiekben polgárváros. Területén különböző népcsoportok éltek. Aquincum évszázadokon keresztülívelő eseménydús történetét végigkövethetjük a szabadtéri múzeumban és a kiállítóteremben tett látogatás alkalmával.
Május 10-12. között különösen érdemes kilátogatni, családi program lehet a 33. Floralia – Római tavaszünnep az Aquincumban. A fesztiválon minden korosztály garantáltan jól érzi magát. /BTM.Aquincumi Múzeum és Régészeti Park 1031. Bp. Szentendrei út 135./
Krajnyák Zsuzsa
április
Április 29. a Táncművészet Világnapja
Jean G. Noverre balett táncos /1727./, az egyetemes táncművészet megújítója. Tiszteletére 1982-től minden év április 29-e a Táncművészet Világnapja. A táncművészet minden nép kultúrájának a része, összekötő kapocs a különböző nemzetek, közösségek, emberek között. Alapja a ritmus, mely mozdulatokban fejeződik ki. A tánc férfi és nő között az érzelmek szavak nélküli kifejezése.
“Az igazi táncban az a legszebb, ha messzire röpül tőled a társad, de te egyedül, magányosan is tudod, hogy visszatér hozzád. Ha nem tér vissza, nem volt igazi tánc.” (Müller Péter)
“A természet változik. És mi teljesen függünk ettől a változó világtól. Ez biztosítja az élelmünket, a vizet és a levegőt. Nincs ennél nagyobb értékünk, muszáj megvédenünk.” (David Attenborough)
március
Március 22. A Víz Világnapja
Az ENSZ 1993-ban március 22-ét nyilvánította a víz világnapjának. Évente más-más témára helyezi a hangsúlyt. 2024. évben a “Víz kihasználása a békéért” a témája.
H2O – mindannyian megtanultuk a víz ismérveit, jellemzőit. Például, hogy Földünk 70-át víz borítja, vagy hogy testünk 50-60-70 %-a víz – kortól, nemtől függően.
Természetesnek tartjuk a víz sokrétű felhasználását, felelőtlen, sokszor felesleges fogyasztását észre sem vesszük. Gondoljunk bele, ebből a folyékony kincsből hány litert használunk el naponta meggondolatlanul, pocsékolva a tiszta vizet.
Egyre nagyobb szolgálatot tesznek a kertekben az esővíz-tárolók. Ezek elhelyezésére minden kertben van lehetőség.
A víz ipari felhasználásának csökkentését mi nem tudjuk befolyásolni, legalább a háztartásunkban figyeljünk a takarékos használatára.
Krajnyák Zsuzsa
február
Február 21. az anyanyelv nemzetközi napja
Az 1999-ben az UNESCO határozata alapján az anyanyelv nemzetközi napját 2000. februárjában tartották meg először.
Dekkában /Banglades/ 1952-ben tüntetést szerveztek, mert az urdu nyelvet nyilvánították hivatalos nyelvvé, a bengáli anyanyelv helyett. A rendőrség és a diákok összetűzése során meghalt fiatalok emlékére nyilvánították az anyanyelv nemzetközi napjává február 21-ét., hangsúlyozva az anyanyelv megbecsülését, tiszteletét és megőrzésének fontosságát.
(A magyar anyanyelv napja november 13.)
Krajnyák Zsuzsa
január
1900. január 14-én született Barcsay Jenő Kossuth-díjas festő, grafikus, tanár
1924-ben végzett a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol később tanári minőségben alakrajzot tanított. Párizsi tartózkodása idején nagy hatással volt rá Cezanne /1839-1906./ festészete.
1929-ben csatlakozott a Szentendrei Festők Társaságához.
Művészetére jellemző az emberi test statikus és mozgásban lévő ábrázolása.
Művészeti anatómia című könyve /első kiadás 1953./ itthon és külföldön is a képzőművészeti oktatás nélkülözhetetlen szakkönyve, de a rajzolás iránt érdeklődő laikus embereknek is kedvelt olvasni- néznivalója.
Életében és festészetében nagy hangsúlyt kapott Szentendre. Tájképeire a tér és forma geometrikus ábrázolása jellemző.
Barcsay Jenő 1988-ban halt meg.
Állandó kiállítást láthatunk Barcsay Jenő alkotásaiból Szentendrén a Kmetty Múzeumban (Szentendre, Fő tér 1.)
Krajnyák Zsuzsa
2023
december
Téli napforduló december 22.
“A téli napforduló már a primitív népek számára ünnep volt, az a kereszténység óta. Ilyenkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Aztán egyre rövidülnek az éjszakák, és hosszabbodnak a nappalok… Amíg ember él, szükség lesz ünnepekre. Ha az életet utazáshoz hasonlítjuk, ezek a megállók. Jó, ha az embert várják az állomásokon. Ha nem, akkor is legalább önmagával kénytelen találkozni. Szembenézni. Erre valók az ünnepek” (Bertha Bulcsu:Tüskés Tibor)
NOVEMBER
Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten.
Sajátos építészeti stílusa hazai és nemzetközi körökben ma is ismert, elismert. Országunk számos városában, községében találhatók általa tervezett épületek, melyek az építész 1960-as évektől a 2011-ben bekövetkezett haláláig terjedő időszakot átölelő kimagasló munkái.
Külföld vonatkozásában az 1992-ben a sevillai világkiállításra épített, Makovecz által tervezett magyar pavilon épülete máig fennmaradt. Sokáig gazdátlanul állt, amely az állagán is nyomot hagyott. Új tulajdonosa talán méltóképpen felújítja. Az épület 2008 óta az andalúziai történelmi örökségek listáján szerepel.
Tordason a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 1989-ben, Makovecz Imre tanítványa, Tamás Gábor építészmérnök tervei alapján épült.
Az iskola épületét nemcsak kívülről érdemes megtekinteni, a belső terek építészeti megoldása, a kis terek viszonylatában is egyedi, szemet vonzó, egyszerűen szép.
“A hazai organikus építészet 2011-ben elhunyt mestere, Makovecz Imre nemcsak életében, de a halála után is figyelmet keltő személyiség, akinek egyetlen épülete mellett sem megy el senki közömbösen. Az általa kialakított sajátos, messziről jól felismerhető építészeti formanyelvet, melynek lényege, hogy minden épület az azt körülvevő természet szerves részévé válik, egyesek csodálják, mások szokatlannak és idegennek tartják, ezért elutasítják. Vitathatatlan azonban, hogy máig ő az egyik legeredetibb magyar építész, akinek nevét nemcsak itthon, de a nemzetközi szakmában, sőt azon kívül is jól ismerik.” (Barta Boglárka Magyar Krónika 2020.)
/Krajnyák Zsuzsa/
október
Minden év október negyedik hétfője az iskolai könyvtárak napja. A világnapot 1999 óta rendezik meg, dr. Blanche Wools, az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezetének elnökének felhívása alapján.
szeptember 13.
1943-ban ezen a napon született Foltin Jolán táncpedagógus, koreográfus, rendező.
Alkotó tevékenysége művészeti vezetőként, illetve koreográfusként elsősorban a Bihari János Táncegyüttes és a Honvéd Táncszínház színpadi előadásaihoz fűződik. Inkább gyermekek néptánc előadásához készített koreográfiát, melyeket a kis táncosok élvezettel tanultak, majd számos színpadon élvezettel mutattak be a közönségnek.
A hetvenes-nyolcvanas években induló budapesti táncházak fő szervezője.
Munkásságára jellemző a “mozgó képzőművészeti alkotás” (Dr.Jakabné Zórándi Mária)
/Krajnyák Zsuzsa/
augusztus 29.
A Magyar Fotográfia Napja
Magyarországon első alkalommal készült fénykép /dagerrotípia/ a Magyar Tudós Társaság rendezvényén 1840. augusztus 29-én, ahol Vállas Antal mérnök, matematikus, egyetemi tanár mutatta be a fénysugarak segítségével létrehozott fotográfiát.
A dagerrotípia elnevezés Louis Jacques-Mandé Daguerre /1787-1851/ francia fotográfus nevéből származik, aki társával Joseph Nicéphore Niépce /1765-1833/ francia vegyésszel kísérletezett a fényképezőgép feltalálásán. Niépce testvérével együtt már az 1820-as években is folyamatosan kísérletezett képek fény segítségével történő előállításán, sokszorosításán. 1833-ban bekövetkezett váratlan halála miatt társa Daguerre hozta nyilvánosságra a találmányukat 1839-ben.
Magyar fotóművészek méltán nyerték el a világ elismerését, gazdagítva országunk hírnevét.
Jelenleg az ország számos területén különböző témájú fotókiállítás tekinthető meg – látogassunk, kiránduljunk el a helyszínekre és nézzük meg ezeket a művészi munkákat.
/Krajnyák Zsuzsa/
Július 5.
1853. július 5-én született Kisszebenen Csontváry Kosztka Tivadar festőművész – a “Napút festője”.
Élénk, csintalan gyermek volt. Iskolába nem szeretett járni, a természet, a növények, állatok világa jobban érdekelték. Mindemellett édesapja nyomdokán gyógyszerészként diplomázott a Semmelweis Egyetem Orvostudományi Karán.
Célja az anyagi függetlenség, melyet gyógyszerészként tud megvalósítani. Saját gyógyszertárában szorgalmasan dolgozik, majd azt idővel bérbe tudja adni. Az anyagi függetlenség lehetővé teszi számára a festészeti tanulmányainak megkezdését, valamint az utazásainak finanszírozását, melyek során a tájak, emberek idővel képeinek témái lesznek.
Megfestett alkotásai sugározzák a fényt, az élő világot, a természetet, benne Csontváry lelkületét. Személye, egyéni gondolkodása az átlagtól eltérő volt, ezért különcnek tekintették.
Festékét önmaga keveri, olaj nélküli anilin alapú festék. Alapszínei a kék, vörös és sárga, kontraszt színei a fehér és a fekete, valamint a “borzongató kék, lángoló piros” (Szigethy Gábor: Csontváry önéletrajz).
Csontváry Kosztka Tivadar 1919-ben, 66 éves korában halt meg.
Születésének 170. évfordulója tiszteletére a Szépművészeti Múzeumban július 16-ig látható a művész képeiből kiállítás.
Krajnyák Zsuzsa
JÚNIUS 21.
1856. június 21-én született Strobl Alajos a szlovákiai Lipótújváron.
A szobrászművész, képzőművészeti tanár Bécsben Caspar von Zumbusch szobrászművész, művészeti akadémikus tanítványa, 1880-ban diplomázott, majd 1881-ben Budapestre költözött.
1882-ben alkotta Perseus c. szobrát, mely a görög mitológia legendás alakja. A szobor nem kis feltűnést keltett abban az időben.
A művész pályája szinte töretlen.
1882-ben művésztelepet hozott létre Budapest VI. kerületében egy elhagyott, elvadult telken. Az Epreskert néven ismert ma is létező – bár már kisebb területen – őspark.
Területén művészeti mesteriskola épült festők és szobrászok számára. Tanárai neves művészek voltak.
Strobl Alajos munkáival gazdagította Magyarország köztereit, melyeket jelenleg is láthatunk – érdemes megnézni őket.
És ne hagyjuk ki az epreskerti sétát se!
/KZS/
MÁJUS 28.
Gyermeknap
Magyarországon 1954-től minden év május utolsó vasárnapján tartjuk a gyermeknapot.
Először Törökországban ünnepelték ezt a napot 1920. április 23-án, a törökök függetlenségi napján.
1925-ben Genfben a Gyermekjóléti Konferencián merült fel először a nemzetközi gyermeknap mint ünnepnap.
Az ENSZ javaslatára 1954-től világ országaiban különböző időpontokban tartják a nemzetközi gyermeknapot.
Érdekesség:
Ausztráliában 1988-tól augusztus 4-e a gyermeknap. Ez azoknak az őslakos és a Torres-szoros szigeti gyerekeknek a születésnapja, akiket kiskorukban elszakítottak családjuktól – 1910 és 1970 között – így számukra ismeretlen a valós születésnapjuk. Ők az “ellopott nemzedék”.
/KZS/
“A könyvet szép, de csalfa tündér lakja;
Ha fölnyitod, megkapja szívedet,
És fölvisz a legragyogóbb csillagra.”
(Petőfi Sándor)
Április 23.
A könyv és a szerzői jogok világnapja
“A könyvek a legcsendesebb és a legkitartóbb barátok; a legelérhetőbb és a legbölcsebb tanácsadók, és a legtürelmesebb tanítómesterek.”
(Charles William Eliot)
1616. április 23-a William Shakespeare és Miguel Cervantes halálának feltételezett időpontja. Ezt a napot 1995-ben az UNESCO a könyv és a szerzői jogok világnapjává nyilvánította.
A két író merőben ellentétes életutat járt be.
Shakespeare (1564-1616.) írói tevékenysége már élete során anyagilag is elismert volt, halála után vált irodalmi alkotóként “halhatatlanná”.
Cervantes (1547-1616.) spanyol drámaíró életét állandó pénzügyi nehézségek kísérték, kalandos élete irodalmi alkotásainak legfőbb témája. Kiemelkedő írói műve a Don Quijote című lovagregény.
/KZS/
“Örvendek, kedves Kosztolányi, hogy Önt mások előtt is üdvözölhetem e szép munkája alkalmából. A magyar névnek, melynek Petőfitől és Aranytól kezdve Adyig és Móricz Zsigmondig annyi hirdetője akadt, új becsületet hoz majd, és ifjúi nevét még inkább azok sorába lépteti, akik ma Európa szellemi és műveltségi életét jelentik.
München, 1923. május 23.
Igaz híve: Thomas Mann”
Március 29.
1885. március 29-én született Kosztolányi Dezső író, költő, újságíró, műfordító
Számtalan költeményt, novellát és regényt olvashatunk tőle.
Írásaival bekerült a magyar irodalom kiemelkedő alkotói közé. Első verseskötete a Négy fal között 1907-ben jelent meg, Ezt követően folyamatosan jelennek meg írásos munkái. 1908-ban a Nyugat szerzői között tudhatjuk. Híres novellái ismertek manapság is, például Pacsirta /1924/, Aranysárkány /1925/, Édes Anna /1926/. Műveiből filmek is készültek.
1924-ben a német nyelven megjelent Nero, a véres költő című regényében 33 fejezetben írja le az ókori Rómában játszódó történetet. A könyv előszavát Thomas Mann írta, aki nagy tisztelője volt Kosztolányi Dezsőnek.
Kiemelkedő számban fordított külföldi írók, költők műveiből.
1933-ban került ki keze alól korszak-összefoglaló Számadás című kötete, melynek első verse ugyancsak a Számadás címet viseli. Mélyreható gondolatok, a betegsége tudatában lévő ember leltára önmagával, mindez versbe foglalva.
Tevékeny életét 1936. november 3-án fejezi be.
/KZS/
Február 20.
1844. február 20-án Munkácson született Munkácsy Mihály, a 19. század Magyarország legismertebb festője.
Az asztalosinasból lett festőművész mozgalmas élete egy könyv anyagába nehezen fér bele. Azok közé a kevés művészek közé tartozik, akiket még életükben elismertek tehetségükért és ezt anyagilag is honorálták. Párizsban nagy hatással volt rá G.Courbet realizmusa. Festményei között megtalálható a fiatal korában festett arcképek, népi életképek után a sokalakos, látványos festmények, romantikus tájképek. Műveit szerte a világban megtalálhatjuk. A jómódú, saját korában elismert Munkácsy Mihály alkotásai közül nehéz akár egyet is kiemelni, mégis említsünk meg néhányat.
Debrecenben a Déri Múzeumban kiállított Munkácsy-trilógia monumentális festménye – amelyet maga a festő sohasem látott együtt. Az óriás méretű alkotás Krisztus szenvedéstörténetét láttatja három festményen. A több évi munka az 1880-as években készült.
Másik kiemelt mű a Bécsi Szépművészeti Múzeum lépcsőházi mennyezeti freskója, mely alkotás a festő Neuilly műtermében készült, átadása 1890-ben volt. A mű készítésénél figyelembe kellett venni, hogy nem falfestmény, hanem mennyezetre szánt kép lesz.
A magyar kormánytól 1889-ben kapott felkérést a Honfoglalás jelenetének megfestésére. A kép az Országház épületének Munkácsy-termében található.
A könyvtárunkban megtalálható
– Malonyai Dezső : Munkácsy Mihály élete c.,
– Dallos Sándor kétkötetes /A nap szerelmese, és az Aranyecset c./
műveiből megismerjük a festő regényes életét.
/KZS/
Január 22.
200 éve, 1823. január 22-én született meg Kölcsey Ferenc Himnusz c. költeménye, melyet a “Magyar nép zivataros századaiból” c. írásából tisztázott le.
Miután Erkel Ferenc 1844-ben megzenésítette, számos nyilvános helyen, egyre több alkalommal hangzik el a Himnusz.
1989. XXXI. tv alapján “A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”
Január 22.
80 éve, 1943. január 22-én született Cseh Tamás zeneszerző, énekes, aki gyermekéveit Tordason töltötte.
2022
Vörösmarty Mihály: A vén cigány
“Húzd, de mégse, – hagyj békét a húrnak,
Lesz még egyszer ünnep a világon,
Majd ha elfárad a vész haragja,
S a viszály elvérzik a csatákon,
Akkor húzd meg ujra lelkesedve,
Isteneknek teljék benne kedve.
Akkor vedd fel ujra a vonót,
És derüljön zordon homlokod,
Szűd teljék meg az öröm borával,
Húzd, s ne gondolj a világ gondjával”
December 1.
1800. december 1-én született Vörösmarty Mihály költő, drámaíró
A fehérmegyei Nyéken (ma Fejér megye, Kápolnásnyék) született korának kiemelkedő költője, írója. A szorgalmas gazdálkodó családban tisztes körülmények között nevelkedett Vörösmarty Mihály nyolc testvérével együtt. Boldog családban cseperedik, jól tanul, elemi iskolai tanulmányait gimnáziumban folytatja.
Tizenhét éves korában édesapja halála megváltoztatja a család anyagi helyzetét. Édesanyja nyomorúságban neveli kisebb testvéreit, ő egyetemre iratkozik pesten. Elvállalja a Perczel Sándor földbirtokos három fiának nevelését, akik nyolc évig voltak tanítványai. Közben sikeres vizsgákkal zárja egyetemi éveit.
Az 1820-as évek végén már okleveles ügyvédnek mondhatja magát, költészetét megismerik, és elismerik országos szinten.
Reménytelen szerelem fűzi a Perczel Adélhoz (Etelka néven), bár szerelmük történetét homály fedi.
A független életre vágyó Vörösmarty Mihály az ügyvédi pálya helyett a költői hivatást választja. Szerkesztőként is dolgozik – a Tudományos Gyűjtemény c. kiadványt több éven át szerkesztette. Zalán futása c. eposzáért 1928-ban pályaműdíjat kapott, az érte járó összeget évekkel később vette át. Ezzel anyagi segítséget tudott nyujtani nyomorúságban élő édesanyjának is.
Költői elismertsége országos szintű volt, ez, és családi boldogsága – neje Csajághy Laura – kárpótolja anyagi jellegű gondjaiért.
1855. november 19-én halt meg, temetése nemzeti gyászünnep.
Lírai és elbeszélő költeményei magával ragadó, ma is aktuális gondolatokat fogalmaz meg.
/KZS/
November 19.
1841. november 19-én született Schulek Frigyes építész, az ország első építész restaurátora, műegyetemi tanár
Életéről – nagyon röviden.
A pesten született építész Orsován (oláh, görög és francia nyelven), és Lőcsén kezdte iskoláit, majd debreceni gimnáziumi éveit követően pesten fejezte be. Építészetet budán a József Műegyetemen (ez a műszaki felsőoktatási intézmény volt első a világon, amely az egyetem szót viselte, 1949. december 1-től Budapesti Műszaki Egyetem), és Bécsben tanult, ezt követően tanulmányútra indult 1866-ban, melynek során Párizsban és Olaszországban térképezte fel az építészet remekműveit.
Az iskolai szünidőkben kőműves segédként tanulta meg az építészet technikai fogásait.
Dolgozott Regensburgban, Bécsben is.
1902-1914-ig (nyugdíjba vonulásáig) a BME Műépítéstan tanszék vezetője.
Stílusa történeti, eklektikus.
Restaurációs tervei alapján számos épület felújítása fűződik nevéhez. Többek között :
Mátyás templom átépítése, visegrádi Salamon torony, lőcsei városháza, jáki templom, pozsonyi templom, deáki templom bővítése
Kiemelkedő alkotása a Halászbástya, Erzsébet-kilátó (János-hegy) /Klunzinger Pál tervei alapján módosított terv/, Fogadalmi templom (Szeged), szegedi “kakas” református templom.
Munkáját mindenkor szakmai alázattal végezte. Halálának dátuma:1919. szeptember 5.
/KZS/
Október 5.
1917. október 5-én született Szabó Magda író, költő.
Hatalmas szókincse, széles látóköre révén gazdag képi formában jeleníti meg az olvasó fantáziájában a regényeibe foglalt történeteit. Saját, és családja életét varázslatos módon szövi műveibe, észrevehetetlenül váltogatva a valóságot és a képzeletet.
Ifjúsági regényeiből megismerhetjük kora különböző körülmények között élő kamaszainak aktuális problémáit, melyek egy része a mai kor ifjúságától sem idegen.
Műveit számos országban, számos nyelvre fordították és jelentették meg.
Szeretett szülőföldje Debrecen.
Így ír erről a szeretett földről Ókút c. művében :
“Víz sem ízlett úgy sehol máshol … sehol se láttam többé olyan fényü csillagokat, mint ahol születtem. Pedig ott por volt valóban, és keserves a hőség, és keserves a fagy. A nyár aranytőre meghasította a dinnyéket kánikula idején, a piacon gyümölcshegyek között kibuggyant mézes belük, síkos fogaik felett a darazsak szinte belehaltak a zamatba és a ragyogásba. Ott nyáron minden évben úgy meghalt néhány ember a hőségtől, ahogy a sarkvidéken megfagyhatott az utazó… Eső néha hónapokon át nem esett, a virágok kisültek, s ha valaki a nagyerdőn járt, hallotta, hogy reccsen a felnyurgult, gyantás törzsön a fenyőpikkely.mintha a fa kiadná lelkét az elviselhetetlen hőségben.
… A tél kettős arccal fehérlett a városra. Volt gyönyörü arca a télnek, kristályragyogású, az ereszen olykor karvastagságú jégcsapok, az utcákon magasra tornyozódott hó, szabályos hófolyosóban. Ha a puszta felől fújt a szél, a hó száguldott, sikoltott, s a hófal vagy a sík hómező tarajos lett,a fasor meg olyan, mintha tátott szájú krokodilus volna, és két hófogsora közt gyalogolnának az arra sietők. Az utcák mentén sikankó húzódott, nemcsak én csúszkáltam rajta, a szüleim is, senki más gyerek szüleit nem láttam soha a gyerekeikkel együtt csúszkálni… De volt a tél gyilkos is, rigóölő…”
Példaértékű könyveit érdemes leemelni a könyvespolcról időseknek, fiataloknak egyaránt.
/KZS/
Szeptember 30.
1859. szeptember 30-án született Benedek Elek a “nagy mesemondó”.
Tiszteletére szeptember 30-a A Magyar Népmese Napja.
A író a szülői házból hozta a népi költészet szeretetét, édesapja Kisbacon kedvelt mesemondója volt.
Munkássága a fiatalkori népköltési hagyományok gyüjtőmunkáitól a felnőtt- és gyerek- folyóirat szerkesztésén keresztül a számára legkedvesebb meseírásig terjedt.
A Grimm testvérek mesegyűjteményének fordítása, annak átdolgozott válogatása és kiadatása (1904) is nevéhez fűződik.
Meséit vásári füzetekben olvashatta a szélesebb népcsoport Méhner Vilmos nyomtatásában.
A magyar mese és mondavilág nagy sikerű 5 kötete 1894-96. között jelent meg az Atheaneum Nyomda kiadásában. A könyv részben általa költött, részben pedig gyűjtött mesékből áll.
“Én csupán a nép mesemondó fia vagyok” (Benedek Elek)
/KZS/
Augusztus 30.
1846. augusztus 30-án született Kresz Géza a “mentőszolgálat atyja”.
Újítási ötletei orvosi közegben inkább ellenkezést váltottak ki mint támogatást.
Egyetemi tanulmányai közben létrehozta a Városligeti-tónál a Pesti Korcsolyázó Egyletet. Az 1870-ben megnyitott jégpályán eleinte csak férfiak korcsolyáztak. Orvosi körökben nemigen fogadták el a nézetet, miszerint a testmozgás és a friss levegő szükséges az egészség megőrzéséhez. Áttörés volt báró Eötvös József személye, aki lányainak megengedte, hogy a tó jegén korcsolyázzanak. Ezt követően vált népszerűvé a fiatalok körében ez a téli sport.
A diplomáját Kresz Géza 1871-ben vette át. Tisztiorvosi tevékenységet folytatott, eközben szívügyének tekintette önkéntesek elsősegélynyújtó tanfolyamának megszervezését, és ezzel párhuzamosan a tervei között szerepelt egy országos mentőszolgálat megteremtése. A program általános ellenkezést váltott ki a praxisukat féltő orvosok között. Mindeközben ő szervezte meg többek között Budapesten a legszegényebb gyerekek tejjel való ellátását, és az anyatej-begyűjtést is.
1887-ben valósult meg nagyszabású terve: Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület létrejötte, melynek egyik alapelve volt az ingyenes segítségnyújtás minden ember – legyen az szegény vagy gazdag – részére.
Elgondolásának, terveinek köszönhetően 1890-ben átadták Európa legkorszerübb mentőállomását a Markó utcában.
Dr. Kresz Géza 1902-ben halt meg. “Halála után néhány hónappal a fővárosban munkába állt a világ első motoros mentőautója, amelyet még ő rendelt meg az önkéntesen, lelkesedésből dolgozó budapesti mentők számára.”
(Forrás: Nyáry Krisztián: Merész magyarok c. könyv)
/KZS/
Július 2.
1879. július 2-án született Móricz Zsigmond regény- és novellaíró, gyermekvers költő.
Gyermekkorát falun éli, tanulmányait is itt kezdi, majd színvonalas református kollégiumokban – Debrecen, Sárospatak – folytatja, Pesten pedig bőlcsészhallgató. Dolgozott óraadó tanárként, tisztviselőként, újságszerkesztőként. Foglalkozott népdal, népi játékok, népi mesék gyűjtésével is. Nevéhez fűződik a Kállai kettős táncballada szövegének feljegyzése.
Írásai korhűen tárják elénk a magyar vidék életét, megannyi emberi alakját, szegény és gazdag parasztot, értelmiséget, dzsentrit.
Egyik novellája a sok közül az emlékezetes Hét krajcár című, melynek olvasása életkortól függően vált ki érzelmeket. A drámai helyzetet – a krajcárok felkutatása a fiókokban – az édesanya tréfával, játékosan oldja, melyben kisfia felhőtlenül vesz részt.
Sok művéből készült színmű, film, filmsorozat.
Regényeit, novelláit érdemes (újra) olvasni.
/KZS/
Június 25.
1887. június 25-én született Karinthy Frigyes újságíró, író, költő, kritikus.
Hatalmas mennyiségű irodalmi mű amit átadott nekünk. Látásmódja sokirányú, groteszk. “Humorral küzdött az emberi ostobaság ellen” (múlt-kor történelmi magazin).
Közismert művei – többek között – az Így írtok ti, Tanár úr, kérem, Nem mondhatom el senkinek /vers/, Utazás a koponyám körül.
Június 2.
1921. június 2-án született Karinthy Ferenc nyelvész, író, dramaturg, fordító, sportoló – vizilabda
Ő is termékeny író mint Édesapja. Számtalan könyve gondolatébresztő, vagy éppen humorával teszi vidámmá napjainkat.
Saját életét feldolgozó dokumentumfilm a Földünk és vidéke /1978/
Az író gondolata a filmről : “Ez a pesti humor azt hiszem szükségszerűen alakult ki, ki kellett alakulnia, (..)más városok más országok a történelem kihívásaira máshogy válaszoltak, ki-ki a maga módján, flottákat hoztak létre, nagy hadseregeket, a kínaiak megépítették azt a hosszú falat a barbár betörések ellen, hadvezéreket neveltek ki, nagy politikusokat. Mi mindezek helyett a humorunkat, ellenanyagnak szérumnak, hogy élni tudjunk, túlélni tudjunk. Hogy túl tudjuk élni azokat a viharokat, amelyekkel nem maradt adós a történelem.”
/KZS/
Május 14.
1897. május 14-én Hugonnai Vilma orvosdoktorrá avatása – Budapesten
Az 1847-ben született első magyar orvosnő, Zürichben szerzett orvosi diplomát 1879-ben. Magyarországon nők ebben az időben még nem folytathattak egyetemi tanulmányokat, a Zürichi Egyetem orvostudományi karára viszont már nők is beíratkozhattak. Tanulmányait férje és apja beleegyezésével kezdhette meg, anyagi támogatás nélkül. Diplomáját Magyarországon nem fogadták el, orvosként nem praktizálhatott. Szülésznői vizsga letétele után “csak” szülésznőként tevékenykedhetett. Előadásokat tartott betegápolásról, gyermekgondozásról, a napi higiénia fontosságáról. A magyar törvények 50 éves korában tették lehetővé a 18 évvel korábban kézhez kapott svájci orvosi diplomájának elfogadását.
/KZS/
Április 11.
1905. április 11-én született József Attila költő.
A Magyar Költészet Napja – József Attila születésnapjára emlékezve ünnepeljük 1964. óta.
József Attila /1905-1937/ versei tükrözik rövid élete nehéz körülményeit. A költő számára az élete során adódott feldolgozatlan események hozzájárultak a korai, tragikus halálához.
Idézet József Attila: Kopogtatás nélkül c. gyönyörű verséből
“Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.”
/KZs/
Április 5.
1912. április 5-én született Örkény István író.
Gazdag írói munkásság jellemzi eseménydús életútján. Izgalmas, lebilincselő, és nem utolsó sorban elgondolkodtató novellái groteszk módon ábrázolják világszemléletét, a korára jellemző álarc mögé rejtett látásmódot. Több műve színpadra ill. filmen is feldolgozásra került.
Számtalan műve közül a legismertebb : Macskajáték, Tóték, Nehéz napok, Egyperces novellák.
/KZs/
Március 2.
1817. március 2-án, született Arany János (-1882.)
A 205 éve született költő, tanár, lapszerkesztő költeményeit – legalábbis annak egy részét – minden magyar ember ismeri. Azt viszont kevesen tudják, hogy a walesi Montgomery tanácsa döntése értelmében születésének 200. évfordulójára Arany Jánost posztumusz Freeman of Montgomery (Montgomery Szabad Polgára) címet adományozta. A walesi bárdok c. verse Ó-angol ballada címmel 1863-ban Arany János saját tulajdonú hírlapjában, a Koszorú c. folyóiratban jelent meg először.
Arany János nevéhez füződik a “nagy vállalkozás”, amely Shakespeare-művek fordítását tűzte célul. A magyar költők legnagyobbjai fordították magyar nyelvre az angol drámairodalom legnagyobb író-alkotó William Shakespeare műveit.
Márai Sándor írja : “Milyen különös életet él egy vers, lassan árad el korszakok felett, időtlenül él, az emberek már nem is tudják, honnan ismerik.”
Arany János költeményeiben szerteágazó témából válogathatunk. Érdemes újra olvasni azokat amelyeket ismerünk, és felfedezni a számunkra eddig még ismeretlen költeményeit is.
/KZs/
február 10.
1947. február 10-én született Sebő Ferenc a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök. A hazai táncházmozgalom egyik elindítója.
Lelkesen vittük csemetéinket minden héten táncházba a zuglói Kassák Klubba, ahol Sebő együttes (Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely, Éri Péter) zenéjére ropták az aprók, megalapozva néhányunk gyerekeinek későbbi néptáncos éveit.
január 22.
A magyar kultúra napja
199 éve Kölcsey Ferenc ezen a napon fejezte be a Himnusz írását.
Rőczey János /tanár, szociológus/:
“… lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el – így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart!”